Az Etna januári szunnyadása után június közepén kezdett el újra ébredezni, amely folyamatot Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus részletesen is elemzett a Telexen megjelent cikkében. A szakember rámutatott, hogy a jelenség kezdetben a Tátongó szakadékként ismert Voragine kráter kúpjának keleti oldalán megnyílt kürtőre korlátozódott, ahol kisebb robbanásos kitörések zajlottak. Június végén egy vékony, feltehetően korábban megakadt magmatömegből származó lávafolyam indult meg a Valle del Bove völgyében. A vulkán belső folyamatait vizsgáló megfigyelések a földremegés-kilengések növekedéséből mutatták ki, hogy friss magma nyomul felfelé a csúcsterület alatt. A műszerek jelzései július elejére érték el a kritikus vörös zónát, jelezve a kitörés jellegének küszöbön álló megváltozását. A hirtelen megugró aktivitás miatt kiadott vörös riasztás kifejezetten a légi közlekedést érintette, hiszen az előrejelző modellszámítások szerint a szélirány a vulkáni hamuanyagot egyenesen Catania felé sodorta.

Bár az Etna alapvetően nem jelent közvetlen életveszélyt az emberekre – kivéve a lakott területek közelében megnyíló ritka oldalhasadék-kitöréseket –, a csúcsi robbanások során keletkező hamu komoly infrastrukturális kihívást jelent. De miért is?

A vulkánok nem füstöt bocsátanak ki, hanem a robbanásos folyamatok során többek között apró szemcsékre szakítják szét a magmát. A két milliméternél kisebb, gázok által magasba repített és a széllel sodródott darabkákat nevezzük vulkáni hamunak, amelyek jórészt hirtelen lehűlt kőzetüvegszilánkokból állnak.

Ha egy repülőgép áthalad egy ilyen felhőn, a turbinákba beszívott üvegszemcsék a magas hőmérsékleten ráolvadnak a hajtómű alkatrészeire, ami a motorok teljes leállásához és katasztrófához vezethet.

Ezt igazolja egy 1982-es eset is, amikor egy brit utasszállító az indonéz Galunggung hamufelhőjébe kerülve hétezer métert zuhant, mielőtt sikerült újraindítani a négy hajtóművéből hármat – szerencsére nem lett katasztrófa.

A modern sugárhajtású repülőgépek hajtóműveire nézve kritikus veszélyt jelentő vulkáni hamu miatt a hatóságok zéró toleranceszabályt alkalmaznak, így teljesen lezárták a cataniai repülőteret. A hivatalos közlemény szerint kedden is érvényben maradt az érkező járatok fogadásának felfüggesztése és az indulók teljes körű blokkolása, egyelőre délután kettő óráig.

A légikikötő korlátozott kapacitásai miatt a gépeket a 200 kilométerre lévő Palermóba irányítják át, ami hatalmas logisztikai káoszt okoz a főszezonban. Mivel a nyári hónapokban jó eséllyel várhatók még hasonló események, a hatékony válságkezelés kulcsa az emberi alkalmazkodásban rejlik.

(Forrás: Telex, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Geológiai képtelenség Reykjavík mellett: a vulkán, aminek üres maradt a gyomra A Reykjavík közelében fekvő Thríhnúkagígur az egyetlen ismert vulkán a világon, amelynek magmakamrája egy különös geológiai anomália folytán nem telt meg szilárd kőzettel, így ma is látogatható.

Különös paradoxon: egy vulkánkitörés mutatta meg, hogyan semmisíthető meg a légköri metán Műholdas mérések bizonyítják, hogy a vulkáni hamu képes lebontani a légköri metánt.

A Föld szinte minden nyomot eltüntetett, de ez a 3 milliárd éves kráter túlélte Egy nyugat-ausztráliai sivatag mélyén fekvő geológiai képződmény részletes vizsgálatával a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a Föld eddigi legidősebb ismert becsapódási kráterének korát.