A Bakonyerdő Zrt. által kezelt, állami tulajdonú erdőkből származó fa a térség egyik legfontosabb megújuló nyersanyaga, másrészt olyan helyi tudás és hagyomány alapja, amely generációkon átívelve kapcsolja össze az erdőt, a mesterségeket és a mindennapi életet. A fenntartható erdőgazdálkodással kezelt bakonyi erdők fája ma is értéket teremt: feldolgozva műhelyekben, otthonokban és használati tárgyakban él tovább.

Több évszázados hagyomány

Bakonybélben és környékén a famegmunkálás már a 18. századtól fontos megélhetési forma volt. A természeti adottságok miatt, a településen a faeszköz-készítés korán jelentős jövedelemforrássá vált, és a 19. századra Bakonybél valóságos „fafaragó faluvá” fejlődött. A helyiek nem egyszerűen használták a fát, hanem magas szintű mesterségbeli tudással dolgozták fel: a faluban és a környéken

a famunkából élő kézművesek, napszámosok és kereskedők külön réteget alkottak, a bakonybéli portékák messze földre eljutottak.

A helyi termékeket a Dunántúlon kívül külföldi kereskedők is vásárolták, a mesterek tudását más országokban is megbecsülték.

A bakonybéli faművesek elsősorban a mindennapi élethez és a munkához szükséges, tartós és praktikus tárgyakat készítettek. Szerszámnyelek, favillák, fagereblyék, talicskák, létrák, vágódeszkák, háztartási eszközök és gazdasági használatra szánt faáruk kerültek ki a kezük alól, de készítettek kisebb szerszámokhoz nyeleket, kenyérlapátot, zsámolyokat, botokat és számos egyéb háztartási és gazdasági eszközt.

A mesterek legfontosabb alapanyaga a bükk volt, amelyet sokoldalúsága miatt „mindenes” faként tartottak számon, míg a rugalmasságot igénylő eszközökhöz gyakran kőrist használtak.

Külön értéke volt ennek a hagyománynak a takarékos szemlélet: a lábon megvett fáknak a tövétől a legkisebb gallyig igyekeztek minden részét hasznosítani. Ez a gondolkodásmód ma is korszerű üzenetet hordoz: a természetes alapanyag érték, amelyet felelősen kell felhasználni.

A fa útja

A Bakony erdeiből származó faanyag ma is jól követhető értékláncban jut el a felhasználóig. A térségben meghatározó fafaj a bükk, kisebb mennyiségben tölgy és más fafajok is biztosítják a minőségi alapanyagot. Az erdőből kikerülő rönkök feldolgozó üzembe kerülnek, ahol fűrészáru, deszka, palló készül belőlük, hogy ezután további műhelyekben és gyárakban nyerjék el végleges formájukat. A fa útja, így az erdőtől a feldolgozáson át egészen a kész bútorokig, padlóburkolatokig, építőipari elemekig, szerszámnyelekig vagy éppen játékalkatrészekig követhető.

A bükkből parketta, bútor, szerszámnyél, gyerekjáték-alkatrész, hintaalkatrész vagy akár szánkóléc is készülhet. A helyi feldolgozók tapasztalata szerint a bükk tartós, jól megmunkálható és esztétikus alapanyag, ezért ma is keresett a különböző termékek gyártásában. A Bakonyból származó fa jelen van az otthonokban, a műhelyekben, a kéziszerszámokban és a gyerekek játékai között is.

A faanyag klímavédelmi jelentősége

A fából készült tartós tárgyak és eszközök klímavédelmi szempontból is jelentős értéket képviselnek. Amíg ezek a termékek használatban vannak, megőrzik azt a szenet, amelyet a fa növekedése során megkötött. Vagyis a hosszú élettartamú fatermékek nemcsak használati értéket képviselnek, hanem a szén hosszabb távú tárolásához is hozzájárulnak.

Ezért különösen fontos, hogy a fenntarthatóan kezelt erdőkből származó fa minél nagyobb arányban tartós, értékes termékekben hasznosuljon.

Emellett ezek a tárgyak kapcsolatot teremtenek az erdő, a mesterségek és a fenntartható anyaghasználat között.

Ezt a kapcsolatot mutatja be az Erdőmánia új, 14 perces epzódja, amely a bakonyi fa útját követi végig az erdőtől a feldolgozáson át a kész termékekig, felidézve a térség faipari hagyományait és mai szereplőit is.

(Forrás: Bakonyerdő, fotó: Gergál-Gombási Mónika)