Amikor a sportvilág egy ekkora horderejű eseményre fókuszál, a sportszakmai kérdések rendszerint elhomályosítják a rendezés valós, rendszerszintű hatásait. A Másfélfokon megjelent elemzés arra világít rá, hogy az idei világbajnokság földrajzi struktúrája alapjaiban teszi lehetetlenné a környezetvédelmi célok teljesülését.

A korábbi 32 helyett már 48 válogatottat felvonultató, 104 mérkőzésből álló torna ugyanis olyan kontinensnyi távolságokat mozgat meg, amelyek áthidalása szinte kizárólag a leginkább környezetszennyező közlekedési formával, a repüléssel oldható meg.

A cikk szerzője és a Green Policy Center junior elemzője, Szász Anna Dorottya szerint a szövetség zöld retorikája és a gyakorlati megvalósítás közötti szakadék teljesen hitelteleníti a FIFA klímavédelmi vállalásait.

A probléma magva a decentralizált, három országra kiterjedő rendezési modellben rejlik, ahol a helyszínek közötti távolság sokszor a 4000 kilométert is meghaladja. Ez a logisztikai kényszerpálya azt eredményezi, hogy az esemény teljes üvegházhatású-gázkibocsátásának elképesztő, 85 százalékáért a légi közlekedés felel.

Hogy ezt kontextusba helyezzük, a torna várhatóan 9 millió tonnás összkibocsátása hatszorosan lépi túl a 2024-es párizsi olimpia környezeti terhelését, és duplája a korábbi labdarúgó-világbajnokságokénak.

A csapatok és a stábok folyamatosan ingáznak a metropoliszok között, Bosznia-Hercegovina válogatottja például a csoportkörben hosszabb utat repült Toronto, Los Angeles és Seattle között, mint a Lisszabon és Moszkva közötti távolság. Bár az ökológiai mérleget némileg javítja, hogy új stadionokat legalább nem kellett építeni, a milliós szurkolói tömeg mobilitása végleg felborítja a mérleget.

Az utazási láz egyéni szinten is megdöbbentő számokat produkál

Egyetlen, a csapatát a döntőig hűségesen követő angol szurkoló utazása önmagában 3,5 tonna szén-dioxidot generál. Amikor ezek a tényezők összeadódnak,

egyetlen kiemelt mérkőzés közvetett és közvetlen karbonlábnyoma elérheti a 72 ezer tonnát, ami megegyezik 48 ezer autó átlagos éves emissziójával.

A helyzet iróniája, hogy a futballvilág által gerjesztett klímaváltozás már magát a játékot is közvetlenül fenyegeti

Az extrém időjárás a résztvevők biztonságát veszélyezteti, Philadelphiában például heves esőzések és villámlás miatt szakadt félbe a Franciaország–Irak mérkőzés, de a valódi láthatatlan ellenség a hőség. A statisztikák szerint az Egyesült Államokban a hőhullámok követelik a legtöbb halálos áldozatot a szélsőséges időjárási jelenségek közül, a vébé 16 helyszínéből 14-ben pedig a kombinált hőterhelést mérő nedves gömbhőmérsékleti index meghaladja a kritikus 28 Celsius-fokos egészségügyi határértéket.

A jövő tornái: klímasemlegesség helyett növekvő fosszilis függőség

A FIFA hosszú távú stratégiája ugyan 2040-re klímasemlegességet irányoz elő, a valóságban a szervezet szoros partnerségre lépett a világ egyik legnagyobb vállalati kibocsátójával, a szaúdi Aramco olajvállalattal, amely egymaga a globális történelmi emisszió több mint 4 százalékáért felelős. Ráadásul a jövőbeli trendek sem a megnyugvást szolgálják, hiszen a 2030-as vb három kontinensre szóródik szét, a 2034-es szaúd-arábiai tornán pedig 11 új, intenzív hűtést igénylő stadion felhúzása jelent majd újabb környezeti csapást.

Pedig a labdarúgásnak, mint globális társadalmi jelenségnek, óriási ereje lenne a pozitív formálásban, a COP26 klímaügyi nagykövet, Nigel Topping szerint pedig a klímaválság leküzdéséhez pontosan a futballból ismert kitartásra, alkalmazkodásra és kollektív csapatjátékra lenne szükség.

(Forrás: Másfélfok, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Sokkal durvább lehet egy extrém napvihar társadalmi hatása, mint a hálózatok leállása: megnézték, mi vár ránk Bár az űridőjárás legsúlyosabb forgatókönyvei elsősorban a technológiai infrastruktúrát fenyegetik, egy friss brit jelentés arra figyelmeztet, hogy a láncreakcióként fellépő emberi reakciók és a dezinformáció akár komolyabb társadalmi válságot is előidézhetnek, mint maguk a fizikai károk.

Ezért bénítja meg a légi közlekedést az Etna hamuja: ráolvad a hajtóműre és leállítja a motort Az Etna hirtelen megugró aktivitása szinte azonnal megbénította a szicíliai légi közlekedést. Bár a vulkán a lakosságra nem jelent közvetlen életveszélyt, a cataniai repülőteret teljesen le kellett zárni. De mi köze a vulkáni hamunak a repülőgépek hajtóműveinek leállásához, és hogyan vezetett ez a jelenség korábban egy utasszállító félelmetes, 7000 méteres zuhanásához?

8 méteres, rejtélyes „oszlopok” uralták a Földet a fák előtt 400 millió éve – most kiderült, hogy mik voltak valójában Mintegy négyszázmillió évvel ezelőtt, jóval a fák megjelenése előtt rejtélyes, akár nyolcméteres magasságot is elérő élőlények uralták a szárazföldet – 165 éve próbálnak rájönni, hogy mik lehettek pontosan. Úgy tűnik, most kiderült.