Őrület és halál: Szibéria horrorisztikus rejtélyei
Az eltűnt sarkkutató különös esete
A szibériai eltűnések nem mindig gyilkosságok vagy balesetek. Néha a kérdés inkább az: valaki tényleg meghalt – vagy szándékosan – mondjuk így: lelépett?
2004 márciusában a francia–finn vadonvezető, Dominique Arduin elindult, hogy nőként elsőként egyedül, segítség nélkül érje el a földrajzi Északi-sarkot. A Szevernaja Zemlja szigetcsoport egyik pontjáról, az úgynevezett „Arktikus-fokról” startolt, nagyjából 3 500 km-re Moszkvától.
Egy évvel korábban már megpróbálta ugyanezt, de akkor beleesett a jeges vízbe, megmentették, viszont a legtöbb lábujját amputálni kellett a fagysérülések miatt.
Ennek ellenére újra nekivágott.
Az első napon még jelentkezett rádión, majd másnap viszont már semmi hír nem érkezett felőle. A csapat szerint bekapcsolta Argos-jeladóját (ez egy műholdas nyomkövető), de jelet nem kaptak. Nála volt két műholdas telefon is, de egyiket sem vette fel. Amikor eltűnt, alig 24 km-re járt a kiindulóponttól.
A helikopteres kutatás során találtak egy tábort és sínyomokat is azon a jégmezőn, amely felé előző nap 55 km-t kajakozott – tehát valószínűleg eljutott oda. A sínyomok azonban egy 100 km széles nyílt vízfelületnél értek véget.
A testét soha nem találták meg.
Ez önmagában is tragikus, de utólag kiderült, hogy Arduin élettörténete tele volt ellentmondásokkal. Egy újságíró utánajárt a múltjának, és rokonai szerint több dolog sem stimmelt a múltjával, többek közt nem volt igaz a családi múltja, állításával szemben nem volt 10 éven át daganatos csontbetegsége sem, de akadt egy élő testvére, akiről aztr mondta, meghalt. Valamint számos sportteljesítményét vitatják.
Ez alapján felmerült, mi van, ha Dominique Arduin nem a jégen halt meg, hanem megrendezte az eltűnését, hogy megszabaduljon az adósságaitól és új életet kezdjen valahol – akár Oroszországban, akár Nyugat-Európában?
A kép azonban így sem lesz tisztább:
A hazugságok miatt hihetőbbnek tűnik, hogy képes lett volna egy ilyen szintű színjátékra; ugyanakkor a tábor és a sínyomok a jégen arra utalnak, hogy valószínűleg tényleg továbbment, és könnyen lehet, hogy a jég, a víz és a hideg végzett vele.