A Titanic távíróberendezése a kor csúcstechnikáját képviselte, de volt egy alapvető strukturális hiba a rendszerben: a távírászok nem a hajóstársaságnak, hanem a Marconi vállalatnak dolgoztak. Számukra a prioritást a fizető utasok magánüzenetei jelentették, nem pedig a navigációs figyelmeztetések. Ezért történhetett meg, hogy amikor a környező hajók jégjelentéseket küldtek, Jack Phillips távírász nem minden üzenetet továbbított a hídra, sőt, az egyik utolsó, kritikus figyelmeztetésre dühösen azt válaszolta a szomszédos California hajónak: „Pofa be! Dolgozom, Cape Race-szel beszélek!”. A technológia tehát rendelkezésre állt, és ez nem a biztonság tudatos háttérbe szorítását jelenti, hanem inkább egy olyan rendszert, ahol a prioritások és a munkaterhelés nem voltak optimálisan kezelve.