Régen úgy tartották, hogy ha türelmetlenül figyeljük a fazekat, hogy mikor forr már fel a benne lévő leves, akkor ez sosem fog megtörténni – és ez kvantumszinten szó szerint igaz. A kvantum-Zeno-effektusnak nevezett jelenség lényege ugyanis, hogy ha folyamatosan megfigyelünk egy kvantumrendszert, azzal megakadályozhatjuk annak változását. Vegyünk például egy instabil, radioaktív atomot, amelynek idővel nő az esélye a bomlásra. Ha azonban újra és újra megmérjük –az olyan mintha minden pillanatban kitöletenénk egy-egy lottószelvényt – vagyis minden ilyen alkalommal újraindul a számláló. Tudományosan fogalmazva tehát minden mérés során összeomlik a hullámfüggvénye, és a folyamat gyakorlatilag újraindul.
Mit jelent ez? Azt, hogy a megfigyelés képes „befagyasztani” az események menetét, nyom egy szünetet a valóság folyamában. A jelenséget kísérletek is igazolták, és a kvantumszámítógépek szempontjából különösen fontos. A kvantumbiteket – qubiteket – például épp így: megfigyeléssel védhetjük a dekoherenciától. Más szavakkal: a figyelem valóban képes megállítani az időt.
Vissza a cikkhez