Az emberszerű robotok vagy digitális avatárok olykor kellemetlen, sőt hátborzongató érzéseket keltenek bennünk. Ezt a jelenséget angolul „uncanny valley-nek”, magyarul jobb híján „kísérteties völgynek” nevezik, és Masahiro Mori japán robotikus írta le először. A tudós azt vette észre, hogy minél emberibbek a robotok, annál szimpatikusabbnak találjuk őket – ám csak egy pontig. Ha ugyanis már nagyon hasonlítanak az emberre, de mégsem teljesen élethűek, akkor inkább taszítóvá válnak.
Ennek hátterében valószínűleg evolúciós mechanizmus áll: agyunk érzékeny az apró rendellenességekre, amelyek betegséget vagy akár halált jelezhetnek. Ez talán magyarázza, miért váltanak ki viszolygást a „majdnem emberi” gépek – bár akadnak eegyéb, egzotikusabb magyarázatok is. Akárhogy is, a kísérteties völgy komoly kihívást jelent a mesterséges intelligencia, a robotika és az animáció területén – hiszen nehéz megtalálni azt a pontot, ahol érzelmileg hiteles karaktereket hozunk létre anélkül, hogy azok hátborzongatóvá válnának.