Szédületes mérnöki fejlesztések, amelyekről jó eséllyel nem is hallottál

Szulejmán hídja a Dráván

“A 16. században az Oszmán Birodalom az aranykorát élte. A szultán hatalmas serege egyre mélyebbre hatolt Európába. Az európai nemesség, a saját kicsinyes háborúik által lefoglalva, nem tudta megállítani a gyors és mozgékony török hadsereget, ami az elfoglalt területeket fosztogatta.” - mutatja be az 1500-as évek európai valóságát a Croatia Undiscovered , ami részletes leírást ad Szulejmán híres hídjáról, aminek híre akkoriban szerte a világon elterjedt. Mivel a Bécs elfoglalására törekvő Szulejmánnak először (a mai) Horvátországon és Magyarországon kellett átkelnie, az útját pedig nagyban akadályozta a Dráva kiterjedt mocsárvidéke, amelyen a lovak és a kocsik könnyen elakadtak, ezért a logisztikai szempontból legkézenfekvőbb megoldást választotta: hidat épített a területen, amelyen könnyen továbbvonulhattak a seregek.

Az ötlet megvalósítása azonban nem ment olyan könnyedén, a gyors építkezés érdekében mindkét oldalról, tehát Eszék és Dárda felől is egyszerre kezdték a konstrukciót. A mocsaras vidéken a közel 25 ezer, főként a környékbeli magyar falvakból begyűjtött munkás sok nehézségbe ütközött, a dolgukat nehezítette a Dráva vízállásának változása, és az építési alapanyagok hiányosságai is. A körülbelül 7 kilométeres fahidat végül két hét alatt befejezték 1566 júliusában, és Szulejmán egy nap alatt áthaladt rajta. A NatGeo leírása szerint ez volt az akkori világ leghosszabb folyami hídja, sőt, az egyik legnagyobb faszerkezete is. A hídon két szekér is elférhetett egymás mellett, szélein pedig sövénykerítés választotta le a járdákat a gyalogosoknak. A Dráva felett nem cölöpök, hanem hajók tartották a hidat.

A szultán ugyan elhunyt Szigetvárnál 1566 szeptemberében, de mégis végighaladt a róla elnevezett hídon még egyszer,

visszafelé a halott szultánt a vezérei ülő pozícióban helyezték el a legenda szerint, hogy azt a benyomást keltsék, hogy a szultán még mindig él. Az óriáshidat végül Zrínyi Miklós csapatai pusztították el 1664 januárjában.

(Fotó: Wikimedia Commons)

Vissza a cikkhez

Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.