A tervek szerint a projekt 2035-re érheti el az 1 gigawattos kapacitást, ami elegendő energiát biztosítana nemcsak a környező szigeteknek, hanem Tokió energiaéhségének jelentős részét is csillapítaná. Ez a gigaberuházás tízszer nagyobb lenne, mint a jelenleg működő legkomolyabb hasonló létesítmények, így Japán egy csapásra a globális tisztaenergia-verseny élmezőnyébe lökheti magát.

A választás azért esett a lebegő technológiára, mert a Japán körüli vizek rendkívül mélyek, így a hagyományos, tengerfenékre rögzített oszlopok telepítése szinte lehetetlen vagy gazdaságtalan lenne. A lebegő platformok viszont a mélyebb vizeken is stabilan tartják a turbinákat, miközben messzebb kerülnek a part menti hajózási útvonalaktól és a halászati területektől is. A Metropolitan Government of Tokyo már el is indította a terepmunkát, ahol kutatók elemzik a tengerfenék domborzatát és a térség olykor kíméletlen időjárási mintázatait. Az Izu-archipelág öt közössége – Oshima, Niijima, Kozushima, Miyake és Hachijo – válik az új energiahálózat bázisává, szorosabb összeköttetést teremtve a távoli szigetek és a metropolisz között.

A technológiai kihívás persze nem kicsi, hiszen a monstrumoknak ellen kell állniuk a csendes-óceáni tájfunoknak és a tengeri korróziónak is. A projektben az Osaka University mérnökei és a Toda építőipari vállalat szakemberei is részt vesznek, akik már korábban belefogtak az extrém méretű, akár 15 megawattos egyedi turbinák fejlesztésébe.

Ezek a szerkezetek háromszor nagyobbak lehetnek a ma ismert típusoknál, és egyetlen lapátjuk hossza elérheti a 100 métert is. Bár az út 2035-ig rögösnek tűnik, a japánok szerint a méretgazdaságosság és az innovatív gyártási folyamatok végül drasztikusan csökkentik majd a tengeri áram költségeit. Ha a terv beválik, az Izu-szigetek környéke nemcsak turisztikai látványosság, hanem a világ egyik legmodernebb energiatermelő központja lesz.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Interesting Engineering)