A marsi élet kutatását célzó ExoMars misszió közös orosz-európai együttműködésben valósult volna meg: az eredeti tervek szerint a küldetés második felében (az elsőre már 2016-ban sor került a TGO keringő-, és a Schiaparelli leszállóegység Marsra juttatásával) az orosz Proton-M rakéta szállította volna a Rosalind Franklin marsjárót és a Kazachok ("kis kozák") leszállóegységet a bolygó felé, ahol a mobil laboratóriumként szolgáló egység többek között a marsi klímát, időjárást és sugárzási értékeket monitorozta volna, míg a rover távolabbi helyszíneken, két méter mély fúrások során gyűjtötte volna a talajmintákat, hogy elemezhesse az összetételüket. A missziót már korábban is el kellett halasztani, így a korábban kitűzött, 2018-as indítás egyre csúszott, de az orosz-ukrán háború miatt a Roszkoszmosz és az Európai Űrügynökség közötti együttműködés jövője is kétségessé vált, így a küldetésnek immár nem csak technikai okok álltak az útjába.
Az ExoMars misszión belüli kooperációt márciusban felfüggesztette az ESA, ezután pedig európai oldalról a NASA-val, orosz oldalról pedig Kínával vagy valamely közel-keleti országgal való együttműködés tervei merültek fel, de a későbbiekben Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője arról adott hírt, hogy a tárgyalások újrakezdődtek a felek között és ez reményt adhat az eredeti küldetés megvalósítására, ha nem is idén, de akár már 2024-ben.
Július 12-én azonban Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója egy Twitter üzenetben tudatta: hivatalosan is lezártnak tekintik a Roszkoszmosszal közös munkát az ExoMars kapcsán.
As a consequence, Council mandated me to officially terminate the currently suspended cooperation with Roscosmos on the ExoMars Rover and Surface Platform mission.
New insights on the way forward with other partners will come at a media briefing on 20 July, details to come.— Josef Aschbacher (@AschbacherJosef) July 12, 2022
Aschbacher elmondása szerint azok a körülmények, amelyek miatt a felfüggesztést életbe léptették, nem változtak március óta sem, ezért az ESA Tanácsának döntése alapján beszüntetik az együttműködést, az új partnerekkel kapcsolatban pedig július 20-án osztanak meg további információkat. A márciusi felfüggesztés indoklásában az Ukrajna elleni agresszió tragikus következményeire és az Oroszország elleni szankciókra hivatkozott az Európai Űrügynökség, de a Roszkoszmosz is tett lépéseket a szankciókra adott válaszként: többek között február 26-án a Guyana Űrközpontból is kivonták a szakembereiket.
A Roszkoszmosz vezetőjének válasza most sem maradt el: a Tass hírügynökség beszámolója szerint Telegram üzenetben adta hírül, hogy az éppen szerelés alatt álló Európai Robotkar használatát beszüntetik, amennyiben arra utasítást ad a Nemzetközi Űrállomás orosz legénységének.
"Most rajtam van a sor, hogy arra utasítsam az ISS legénységét, hogy hagyják abba az Európai Robotkar használatát.
Adjunk lehetőséget Josef Aschbachernek és a főnökének, Josep Borrellnek arra, hogy az űrbe repüljenek és valami hasznosat is csináljanak egyszer az életükben." - szólt az üzenet eleje a Tass szerint.
A robotkar az orosz Nauka modulhoz csatlakozik és elsősorban az ezen a helyszínen dolgozók munkáját segíti, mivel az ISS-en található többi robotkar nem ér el az űrállomás ezen pontjáig, így a szállítmányok mozgatása nehezebben kivitelezhető feladatot jelentett eddig. A berendezést az Expedition 67 két orosz űrhajósa, Oleg Germanovics Artyemjev és Denis Vlagyimirovics Matveev kezdte el egy hosszú űrséta alatt összeszerelni áprilisban, de a teljes munka még nem ért véget, legközelebb július 21-én folytatódna az előkészítés Artyemjev és Samantha Cristoforetti részvételével. Ennek az űrsétának a sorsa így most egyelőre kétségesnek látszik, bár Rogozin tervei még változhatnak időközben.
(Fotó: Getty Images/Mikhail Svetlov)