A műhold célja egy különleges energiaforrás, a NanoTritium rendszer kipróbálása valós körülmények között. A technológia a trícium radioaktív bomlása során keletkező béta-részecskéket alakítja elektromos energiává egy félvezető segítségével.
A BOHR ugyan továbbra is napelemeket használ a normál működéséhez, de a nukleáris mikrotápegység azt vizsgálja, képes-e megbízhatóan energiát szolgáltatni olyan helyeken is, ahol a napfény kevés vagy egyáltalán nem érhető el. Ez különösen fontos lehet a Hold örök árnyékban lévő krátereiben vagy más, sötét űrbéli környezetekben.
A City Labs szerint a mostani küldetés elsősorban technológiai demonstráció, amely megmutathatja, mennyire életképes ez a megoldás a jövő űreszközei számára. A trícium alacsony sugárzási szintje lehetővé tette, hogy a műhold kereskedelmi indítással is engedélyt kapjon.
A fejlesztést az amerikai védelmi minisztérium egyik szerződése is támogatta. A küldetés egyben az első olyan kereskedelmi nukleáris űreszköz-indítás, amelyet az Egyesült Államok új, 2019-ben kialakított engedélyezési rendszere alapján hagytak jóvá. Ha a teszt sikeres lesz, a hasonló energiaforrások hosszabb ideig működő, a napfénytől kevésbé függő űreszközök előtt nyithatnak utat. A City Labs hosszabb távon a Holdon és a mélyűri küldetések során is alkalmazná a technológiát – az eredmények ezért jóval túlmutathatnak ezen az apró műholdon.
Ezek is érdekelhetnek:
(Forrás: SpaceX)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben