Alig pár hét híján, hogy hét éve kezdetét vette a SpaceX első, Föld körüli pályán túlra induló missziója. A 2015.február.11-én, Cape Canaveralből elstartolt Falcon-9 hordozórakéta a NASA Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) műholdját emelte a magasba. Miután a Falcon-9 rakéta második fokozata egy hosszabb gyorsítást követően levált, a műhold egyedül folytatta a tovább az útját a szülőbolygónktól több mint egymillió kilométerre lévő Nap-Föld L1 Lagrange-pont felé. A Falcon-9 második fokozata azonban a leválást követően már nem rendelkezett elég üzemanyaggal ahhoz, hogy visszatérjen a Föld légkörébe, ugyanakkor ahhoz sem maradt elég mozgási energiája, hogy megszökjön a Föld-Hold rendszer fogságából, így azóta is magára hagyva kering egy szabályozatlan, kaotikus pályán a Föld és a Hold között.

Bill Gray, a földközeli pályán elhaladó különböző objektumok, üstökösök és aszteroidák megfigyelésére használt szoftver, a Project Pluto alkotója szerint a sodródó rakétafokozat pályája idén márciusban keresztezni fogja a Hold útját – adta hírül az Ars Technika. Gray egy közös felhívásban biztatott amatőr és hivatásos csillagászokat a sodródó Falcon-9 fokozat megfigyelésére. A közösen begyűjtött további adatok alapján Gray szerint az elkóborolt rakéta március.4-én fog becsapódni a Hold túloldalán, nagyjából az egyenlítő körül. A Falcon-9 második fokozata összesen mintegy 4 tonnát nyom, és az előzetes számítások szerint nagyjából 2,58 km/másodperc, azaz körülbelül 9288 km/órás sebességgel fog a Hold felszínébe csapódni.

A becsapódás pontos helye és ideje azonban még változhat márciusig: a sodródó rakétafokozat ugyanis folyamatosan inog, és nagyon nehéz megjósolni, hogy a napszél által kifejtett nyomás hogyan fogja befolyásolni a pályáját. Ugyan rendkívül kicsi erőhatásokról van szó, azonban ezek márciusig összeadódhatnak, emiatt pedig további megfigyelésre lesz szükség a rakétafokozat útjának pontos lekövetéséhez.

A becsapódás pontos ideje és koordinátái azért fontosak, mert mind a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterje, mind pedig az indiai Csandrajáan-2 műhold testközelből tudna felvételeket készíteni az eseményről, és az utána keletkező kráterről. A NASA hasonló célból korábban már irányított elhasznált rakétafokozatot a Hold felszínének az LCROSS-misszió folyamán, még 2009-ben.

(Fotó: SpaceX)