Miközben a saját telefonszámukhoz sokan érzelmileg is kötődnek, mások számát egyre kevésbé tudják észben tartani – derült ki többek között a távközlés világnapja alkalmából készült országos reprezentatív kutatásából.

A Yettel kutatása többek között azt vizsgálta, hogy a magyarok mennyire ragaszkodnak a telefonszámukhoz, akár racionális, akár emocionális okokból. A lakosság fele szerint a netes hívások és chat appok terjedésével sem csökken a hagyományos hívás jelentősége, és szinte minden válaszadó megtartaná a jelenlegi hívószámát egy esetleges szolgáltatóváltás esetén is.

10-ből 7 válaszadó szerint a számuk megváltoztatása rengeteg ügyintézéssel járna, mert sok hivatalos és személyes helyen is megadta. Emellett a magyarok fele érzelmileg is ragaszkodik a telefonszámához, ami a kitöltők háromnegyede szerint „nem csak egy szám”.

Ugyanakkor bár a saját számunkhoz kötődünk, másokét már nem jegyezzük meg: mindössze tízből négy válaszadó tudna fejből felhívni több ismerőst vagy családtagot.

Tehát a hívás továbbra is a legerősebb kommunikációs forma, ami azért is van előnyben az írásos, chates üzenetekkel szemben, mert telefonon ritkábban adódnak félreértések.

A magyarok a legtöbb személlyel még mindig főként hívásban tartják a kapcsolatot, különösen – tízből kilencen – a szülőkkel, illetve a más családi viszonyokban.

A baráti körben viszont a szöveges egyeztetés dominál, a hívás itt kizárólag a 45 év felettiek, és főként a férfiak körében népszerűbb.

Az SMS-t és a videohívást a legtöbben célzottan a gyermekeikkel vagy párjukkal való kapcsolattartásra tartják fenn.

Élesek a generációs különbségek: míg a chat a 18–26 éveseknél a legnépszerűbb, a hanghívás pedig a 45 év felettiek sajátja. A legfiatalabb korcsoport 48%-a már tudatosan inkább üzenetet ír telefonálás helyett, az 54 év felettiek 36%-nál viszont ennek pontosan a fordítottja igaz.

Az írásbeli kommunikáció a tapasztalatok szerint kockázatosabb: több konfliktussal, időveszteséggel és kellemetlenséggel jár, mint a hangalapú beszélgetés.

Míg telefonálásnál csak tízből négyszer kellett utólag magyarázkodni az elhangzottakkal kapcsolatban, az írásos üzeneteknél tízből hat volt ugyanez az arány.

A Yettel megbízásából készült kutatás 800 fő online megkérdezésével zajlott 2026. április 9. és 13. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió és településtípus szerint. További részleteket itt és itt találsz a kutatásról.

(Fotók: Unsplash)