Amikor az Apollo-korszak asztronautái a Hold felé tartottak, a pilótafülke leginkább egy óragyár és egy tengeralattjáró keverékére emlékeztetett: kapcsolók, analóg mérőműszerek és fizikai gombok százai borították a falakat. Az Orion űrkapszulában, amely az Artemis–2 legénységét szállítja, a látvány ugyanakkor egészen másképpen fest, ugyanis itt az érintőképernyők és a digitális kijelzők dominálnak.

Az úgynevezett üvegpilótafülke-technológia (glass cockpit) nem újdonság a repülésben, de az űrben egészen más kihívásokkal jár. Az Orion fedélzetén mindössze három nagy kijelző és néhány tucat fizikai kapcsoló található. Ez papíron remekül hangzik: a rendszer könnyebb, rugalmasabb és szoftveresen frissíthető.

Azonban, ahogy arra a Gizmodo rávilágított, ez azzal is jár, hogy az asztronauták szinte minden ébren töltött percükben képernyőket kell bámuljanak. És itt bizony nem netflixezésről van szó: a létfenntartó rendszerek ellenőrzése, a navigáció, a kommunikáció és a tudományos kísérletek mind-mind ezeken a felületeken zajlanak.

A földi körülmények között is jól ismert tünetek – a szemszárazság, a fókuszálási nehézségek és a kék fény okozta alvászavarok – a mikrogravitációban hatványozottan jelentkezhetnek. Az űrben a folyadékháztartás átrendeződése miatt az asztronauták szeme amúgy is extra terhelésnek van kitéve – ez a SANS-szindróma, amely látásromlást okozhat) Ha ehhez hozzáadjuk a napi 12–16 órányi monitorozást, a kockázat jelentősen megnő.

Ráadásul ott a kognitív terhelés kérdése is. Egy érintőképernyős menürendszerben való navigálás stresszes helyzetben – például egy hirtelen nyomáscsökkenés vagy technikai hiba esetén – sokkal lassabb és nehézkesebb lehet, mint egy dedikált fizikai gomb megnyomása, amit az ember vakon is megtalál.

A NASA mérnökei persze tisztában vannak a veszélyekkel. Az Orion kezelőfelületét úgy tervezték, hogy a legfontosabb információk mindig szem előtt legyenek, és a legénységnek ne kelljen végtelen almenükben bolyongania. Ugyanakkor az Artemis–2 egy tesztrepülés: itt fog kiderülni, hogy az emberi szem és agy mennyire bírja a digitális izolációt egy olyan környezetben, ahol a kikapcsolódás is csak egy másik képernyőt jelenthet. Bár a Hold látványa az ablakból kétségkívül lenyűgöző lesz, a misszió sikere azon is múlik, hogy az asztronauták képesek-e órákon át hiba nélkül olvasni az adatokat a kijelzőkről.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

Erre az öt, nyugtalanító fizikai paradoxonra máig nincs magyarázat Öt meglepő gondolatkísérlet, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a világ működését.

Megmagyarázhatatlan UFO-esetek? - történetek idegen találkozásokról, amiket sosem sikerült tisztázni Sokan számolnak be észlelésekről, amelyek során ismeretlen jelenséget, tárgyat látnak az égen megjelenni, de ezekből számos esetben kiderült, hogy egyszerű megtévesztés, vagy hétköznapi magyarázat is rendelkezésre áll a tisztázására. Volt azonban néhány elhíresült esemény, aminek a megfejtése sokkal nehezebb feladatot jelent.

(Forrás: Gizmodo)