Bár kísérteties formája miatt egy sötét éjszakán szárnyaló denevérre emlékeztet, az LDN 43 katalógusjelű molekuláris felhő valójában egy nyüzsgő csillagbölcső az űr mélyén.

Ez a Földtől mintegy 1400 fényévre, a Kígyótartó csillagképben található képződmény nem összetévesztendő az NGC 6995-ös jelzésű – szintén látványos – Denevér-köddel. A mintegy 12 fényévnyi szárnyfesztávolsággal rendelkező, sűrű gáz- és porfilamentum olyan hatékonyan nyeli el a fényt, hogy teljesen kitakarja a mögötte lévő csillagokat és a közeli LBN 7 reflexiós köd derengő gázfonalait is.

A látszólag baljós sötétség mögött azonban rendkívül aktív folyamatok zajlanak. A kozmikus denevér testében ugyanis sűrű gázcsomók sűrűsödtek össze, amelyekből nemrégiben vadonatúj, fiatal csillagok születtek. Ezek az újszülött égitestek belülről világítják meg a felhőt, miközben az általuk kibocsátott ultraibolya sugárzás gerjeszti a köd hidrogéngázát. Ennek a kölcsönhatásnak köszönhető a képződmény jellegzetes, vészjóslóan vöröses derengése. Az elrejtett csillagkeletkezés legárulkodóbb jele pedig az a világító hidrogéngáz-sugár, amely közvetlenül a denevér „fejéből” tör elő a világűrbe.

(Forrás: NASA Astronomy Picture of the Day, fotó: NASA / Humbert Cédric)

Ez is érdekelhet:

Fotón a kozmikus haláltusa: Egy szupernóva előtti pillanatot kapott lencsevégre a NASA Egy haldokló Wolf-Rayet-csillag intenzív csillagszele formál egy harminc fényév kiterjedésű kozmikus gázbuborékot a Földtől mintegy 15 ezer fényévre. A NASA részletgazdag felvételén most teljes pompájában bontakozik ki a monumentális égi alakzat.

Mintha a világűr viccelne a kutatókkal: Rejtélyes jelet fotózott a James Webb egy haldokló csillagnál A James Webb űrteleszkóp legújabb felvétele nemcsak a csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét ábrázolja lenyűgöző részletességgel, de mintha maga a világegyetem is egy stílusos poénnal üzent volna a kutatóknak.”

Idegen megastruktúrák nyomában: új kutatás szerint fizikailag is megvalósíthatók lehetnek a csillagléptékű építmények Egy friss kutatás szerint a csillagok energiáját hasznosító vagy akár teljes naprendszereket mozgató idegen megastruktúrák nemcsak elméletben létezhetnek.