Egy-egy lottófőnyeremény önmagában is ritka esemény, de amikor néhány nap alatt több játékban is gazdára talál a jackpot, az már első pillantásra is szinte hihetetlennek tűnik. A közelmúltban pontosan ez történt Magyarországon: a hét során a Skandináv lottótól kezdve a hatoslottón át egészen az ötöslottóig és a Jokerig mindenhol született telitalálat, az össznyeremény pedig meghaladta a 7,8 milliárd forintot.

A jelenség könnyen keltheti azt az érzetet az olyan laikus szemlélő számára, mint amilyenek mi is vagyunk, mintha kivételes szerencsesorozatról lenne szó, vagy mintha a valószínűség törvényei „megbillentek” volna. Valójában azonban éppen az ellenkezője igaz: ez az eset jól mutatja, hogyan működik a matematika a háttérben, amikor sok millió döntés és véletlen esemény találkozik.

A lottójátékok alapmechanikája minden esetben ugyanarra épül: rendkívül alacsony az esély arra, hogy egyetlen játékos eltalálja a nyerőszámokat. A Skandináv lottónál milliós nagyságrendű kombinációk közül kell választani, a hatoslottón ennél is nagyobb a variációk száma, az ötöslottón pedig több tízmillió lehetőség közül kerül ki az egyetlen helyes sor. Ezek az arányok külön-külön azt sugallják, hogy a telitalálat kivételesen ritka.

A kép azonban teljesen megváltozik, ha nem egyetlen játékos szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, mert míg annak az esélye, hogy egyetlen személy vigye el az összes említett játék főnyereményét, gyakorlatilag elhanyagolható (nagyjából egy az egykvadrilliárdhoz, azaz 1:1 000 000 000 000 000 000 000 000 000), addig a teljes merítésben, a tömeges részvétel mellett már egészen más számok rajzolódnak ki.Egy-egy sorsolás során ugyanis több millió szelvényt adnak fel, ami drasztikusan növeli annak esélyét, hogy valaki mégis eltalálja a megfelelő kombinációt. A mesterséges inetlligencia, egészen pontosan a Gemini becslései alapján a Skandináv lottónál a nagy forgalom miatt akár 50–60 százalék körül alakulhat annak esélye, hogy lesz telitalálat, a hatoslottón ez az érték 25–30 százalékra tehető, míg a Joker esetében még ennél is magasabb lehet. Az ötöslottó továbbra is a legnehezebb játék marad: itt a hatalmas kombinációszám ellenére is csak körülbelül 20 százalék az esély arra, hogy egy adott héten valaki elviszi a főnyereményt.

A kérdés igazán érdekessé akkor válik, amikor ezeket az esélyeket nem külön-külön, hanem együtt vizsgáljuk. Annak valószínűsége ugyanis, hogy minden nagyobb játékban egyszerre születik telitalálat, már jóval alacsonyabb. A számítások szerint egy ilyen „teljes hét” nagyjából 1,5–2 százalékos valószínűséggel következhet be, vagyis ritka, de egyáltalán nem lehetetlen eseményről van szó.

Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy a mostanihoz hasonló sorozatok nem a véletlen extrém kilengései, hanem a rendszer természetes működésének részei. Ha elegendően sok játékos vesz részt, és elegendően hosszú időtávon figyeljük az eseményeket, akkor időről időre előfordulnak ilyen sűrűsödések.

Tehát a múélt héten történtek esetében nem arról van szó, hogy a szerencse „megőrült”, hanem arról, hogy a nagy számok törvénye időnként egészen meglepő mintázatokat rajzol ki. A lottó ebben az értelemben nemcsak játék, hanem egyfajta valószínűségi laboratórium is, ahol ritka események időnként egészen látványos módon találkoznak.

(Fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Elszabadult a szürreális jövő Varsó utcáin: Humanoid robot kergetett vaddisznókat A bizarr jelentben egy humanoid robot próbálja megfékezni a Varsó utcáit elárasztó vaddisznókat, a hajsza végén pedig egészen emberi módon reagál a kudarcra.

Megfejtették a Hold 60 éves rejtélyét: kiderült, mi korbácsol különös mágneses lökéshullámokat az égitest felett Hat évtized után végre pontot tettek a kutatók az egyik legizgalmasabb űrkutatási rejtély végére. Kiderült, mi okozza azokat a különös mágneses lökéshullámoka a Hold felett. Az új felfedezés nemcsak a múlt kérdéseire válaszol, de alapjaiban változtathatja meg azt is, amit az égitest és a napszél kölcsönhatásáról eddig gondoltunk.

Idegen megastruktúrák nyomában: új kutatás szerint fizikailag is megvalósíthatók lehetnek a csillagléptékű építmények Egy friss kutatás szerint a csillagok energiáját hasznosító vagy akár teljes naprendszereket mozgató idegen megastruktúrák nemcsak elméletben létezhetnek.