A magyarországi mérési adatok alapján az éghajlatváltozás hatásai már nem csupán a jövőre vonatkozó előrejelzésekben jelennek meg. Az évszakok közül a nyarak melegedtek a legerősebben, de a telek hőmérséklete is jelentősen emelkedett. Az átmeneti évszakokban egyelőre mérsékeltebb a változás.

Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója szerint a hazai melegedés az 1980-as évektől vált különösen intenzívvé. A magas hőmérséklethez kapcsolódó szélsőségek az 1990-es évektől kezdtek látványosan gyakoribbá válni, 2000 után pedig tovább erősödött a folyamat.

Jól mutatja a változás ütemét, hogy Magyarország tíz legmelegebb nyara közül mindössze egy, az 1992-es volt 2000 előtt.

Az idén júniusi rendkívüli hőhullám újabb figyelmeztetés: a szakértő szerint 2007 óta ez volt a legsúlyosabb hazai hőhullám. (Hőhullámos napról akkor beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet 25 fok feletti. Ekkor már általában elég magas maximumok lépnek fel, és éjszaka sem feltétlenül hűl le a levegő. Minél többi ilyen nap követi egymást, annál súlyosabb a hőhullám.) A Kárpát-medencében a felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb jele éppen az, hogy ezek az időszakok gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak.

Közben maga a hőhullámos évszak is egyre hosszabb. Korábban a tartós hőség elsősorban július végére és augusztus elejére volt jellemző, ma azonban már májusban vagy június elején megkezdődhet, és akár szeptemberben is kialakulhat hőhullám.

Az Alföld és a Dél-Dunántúl hamarabb változik

A klímamodellek szerint a következő évtizedekben tovább nő a szélsőségesen meleg napok száma. Az 1971–2000-es időszakban Magyarországon évente átlagosan 17 hőségnapot regisztráltak. Ehhez képest a század közepére legalább nyolccal, a század végére pedig akár huszonhéttel emelkedhet az éves számuk. Ez azt jelenti, hogy az évszázad végén már több mint negyven hőségnappal kellhet számolni egy átlagos évben.

A területi különbségek sem lesznek elhanyagolhatók. A század közepére az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szinte biztosan legalább tíz nappal nő a másodfokú hőhullámos napok száma. A század végére a modellek már az ország egész területén gyakorlatilag biztosra veszik legalább ekkora növekedést.

Extrém csapadékmennyiség érkezik

Nemcsak a hőmérséklet, hanem a csapadék eloszlása is szélsőségesebbé válhat. Kis Anna szerint nyáron hosszabb csapadékmentes időszakokra, ugyanakkor hevesebb esőzésekre kell számítani. A napi 20–40 millimétert meghaladó extrém csapadékesemények gyakoriságában már most növekvő tendencia látható, a modellek pedig ennek folytatódását vetítik előre.

A rövid idő alatt lezúduló nagy vízmennyiség azonban nem képes pótolni a csendes, áztató esőt.

Az intenzív záporok vizének kisebb része szivárog be a talajba, nagyobb része gyorsan elfolyik, ezért a növényzet és a mezőgazdaság számára kevésbé hasznosul. Így a heves esőzések gyakoribbá válása együtt járhat a nyári aszálykockázat növekedésével.

Nem leszünk mediterrán ország

Magyarország ettől még nem válik egyszerűen mediterrán éghajlatú országgá. Bár a hőmérséklet egyes mediterrán városok jelenlegi klímájához közelíthet, a csapadék éven belüli eloszlása eltérő marad. A mediterrán térségekben a nyár rendszerint nagyon száraz, Magyarországon viszont várhatóan továbbra is a nyár lesz a legcsapadékosabb évszak – csak egyre egyenetlenebbül eloszló esőkkel.

A teljes podcast-epizód mta.hu oldalán érhető el.

(Forrás: MTA, fotó: GettyImages)