Az Európai Bizottság 2021-ben indította útjára a Digitális Európa programot, amelynek fő célkitűzése, hogy a digitális technológiákat elérhetővé tegye a vállalkozások, a közigazgatási szervek és az európai polgárok számára. A program céljai között kiemelt helyen szerepel az úgynevezett Európai Digitális Innovációs Központok (EDIH) hálózatának létrehozása, amelyek elsősorban a kis- és középvállalkozások (KKV-k) valamint a közintézmények digitalizációjának a fellendítéséért felelnek.
Az EDIH-ek kulcsfontosságú szerepet kaphatnak az Európai Unió digitális évtized szakpolitikai programjának megvalósulásában, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy 2030-ra a KKV-k 90%-a rendelkezzen legalább alapszintű digitális intenzitással. Ettől jelenleg még nagyon messze vagyunk, hiszen a legfrissebb, 2022-es Digitális Gazdaság és Társadalom Index (Digital Economy and Society Index, DESI) alapján az uniós átlag az 50%-ot is alig haladja meg, Magyarország pedig még ehhez képest is jócskán le van szakadva, hiszen itthon mindössze a KKV-k egyharmada felel meg a fenti követelményeknek. A gazdaság és a társadalom digitalizációjának fejlettségét mérő jelentés szerint "a magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket" és jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól az olyan, fejlett technológiák használatában, mint a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nagy adathalmazok. "A KKV-k kiemelt szakpolitikai figyelmet igényelnek, mivel csupán 34%-uk rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, szemben a digitális évtized legalább 90%-os célkitűzésével" - írja a DESI a hazai helyzetről.
Ahogy azt Kovács Toperczer Katalin, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezető gazdasági szakértője a magyarországi EDIH-ek elindításáról tartott rendezvényen elmondta, ennek a programnak a célja éppen az, hogy a versenyképesség növelésének érdekében lokálisan hozzanak létre olyan központokat, amelyek segítik a KKV-k és a közintézmények digitalizációjának fejlődését, amihez az EU 50%-os társfinanszírozást biztosít. A 2021-27-es költségvetési ciklusban a Digitális Európa Program összesen 7,5 milliárd eurós költségvetésből működik, ebből pedig 1,5 millárd jut arra a 151 EDIH-re, amelyet a program keretében finanszíroz az EU a tagországokkal és a privát szférával közösen.
Magyarországról az első fordulóban három, a másodikban pedig további kettő pályázat nyert támogatást, így végül öt EDIH kezdheti vagy kezdhette meg a működését, amelyek a nagy mennyiségű adatfeldolgozás, az agrártevékenységek digitalizációja, a szuperszámítógépek, a mesterséges intelligencia valamint az üzletfejlesztést, a blockchain-megoldásokat, a fintechet, a kiberbiztonsági technológiákat és az edtechet magában foglaló "digital tech" területén folytatják a tevékenységüket. Szentkirályi-Szász Krisztina, a Neumann Platform állandó szakértője elmondta, hogy az öt magyar EDIH összesen 22,251 milliárd euró támogatást kapott az EU-tól az első hároméves ciklusra, ha pedig ebben a három évben a központok elérik az EU által meghatározott minőségi kritériumokat, akkor további két évnyi finanszírozásra válnak jogosulttá. Szentkirályi-Szász hangsúlyozta, hogy ezeknek a központoknak a célja már nem az innovatív megoldások kidolgozása, hanem a tudástranszfer, vagyis hogy a már létező megoldásokat eljuttassák a megfelelő helyre, ezzel segítve elő a gazdaság és a társadalom digitalizációját. Az EDIH-ek számtalan különböző módon fogják segíteni a hazai vállalkozásokat, többek között lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vállalatok kipróbálhassanak egy bizonyos technológiát, mielőtt beruháznának annak megvételébe, segítik a digitális készségek és képzések fejlesztését, támogatják a vállalkozásokat a beruházók megtalálásában és részt vállalnak a hálózatépítésben az innovációs ökoszisztéma kiépítésével.
(Borítókép: Getty Images/Raketa.hu)