A világűr kémiai összetétele sokkal összetettebb és vendégszeretőbb lehet, mint azt korábban gondoltuk, ezt bizonyítja a spanyolországi rádióteleszkópok legújabb, áttörést jelentő felfedezése. A Yebes 40 méteres és az IRAM 30 méteres teleszkópok műszereit használó kutatók a Tejútrendszer centrumának közelében elhelyezkedő, G+0.693-0.027 jelű gigantikus gáz- és porfelhőt vizsgálták.

Ebben a rendkívül gazdag vegyi raktárban sikerült azonosítaniuk az eritrulóz nevű, négy szénatomos cukor jelenlétét. Ez a vegyület – amely a Földön többek között a málna kellemes ízéért is felelős – az első olyan cukormolekula, amelyet a Naprendszerünk határain kívül észleltek a kozmoszban.

A Nature Astronomy című szaklapban frissen publikált eredmények alapjaiban változtathatják meg az élet megjelenését megelőző kémiai fejlődésről – azaz az élettelen anyagokból az élő sejtekig vezető útról – alkotott eddigi elképzeléseinket.

Bár az asztrobiológia hagyományosan a víz és a szén jelenlétére fókuszál az élet nyomai után kutatva, a cukrok ugyanilyen kritikus építőelemeknek számítanak. Ezek a molekulák biztosítják ugyanis a földi élő rendszerek energiaellátását, emellett részt vesznek a sejtfalak felépítésében, sőt az örökítőanyagok szerkezetét is alkotják. Az eritrulóz űrbéli kimutatása azért is rendkívül fontos, mert ez a molekula közvetlenül befolyásolja egy másik cukor, a treóz szerkezeti konfigurációját. A treóz pedig a tudomány jelenlegi állása szerint az RNS és a DNS kialakulásáért felelős legelső nukleinsavak közvetlen előfutárának tekinthető. Korábban a kutatók laboratóriumi körülmények között, a korai Föld környezetét szimulálva képtelenek voltak elegendő mennyiségű eritrulózt előállítani, ami komoly hiányosságot jelentett a helyi keletkezéselméletekben.

Készen kapta a Föld a kozmikus cukorkészletet?

A csillagközi felhőben most azonosított cukor jelenléte arra utal, hogy ezek a létfontosságú vegyületek már a bolygók megszületése előtt, a porszemcsék felszínén zajló egyszerűbb kémiai reakciók során létrejöttek. Ez azt jelenti, hogy a fiatal égitestek – köztük az ősi Föld is – már a kialakulásuk fázisában készen megörökölhették ezt a kozmikus cukorkészletet a környező űrből.

A felfedezés tökéletesen illeszkedik az utóbbi évek azon eredményei közé, amelyek során meteoritokban és az OSIRIS-REx szonda által a Bennu aszteroidáról hozott mintákban is azonosítottak már ribózt és glükózt. Az adatok arra utalnak, hogy az élethez szükséges alapvető összetevők bőségesen rendelkezésre állnak az univerzumban. A spanyol kutatócsoport munkatársa, Izaskun Jiménez-Serra szerint a következő izgalmas lépés még összetettebb cukrok és az örökítőanyagok (RNS) közvetlen kémiai előfutárainak keresése lesz. A szakemberek szeretnék pontosan megérteni, hogy az életet megelőző kémia milyen szintig képes eljutni a kozmikus porfelhőkben, még mielőtt a bolygórendszerek egyáltalán formát öltenének.

(Forrás: LiveScience, fotó: ESA/Gaia/DPAC; CC BY-SA 3.0 IGO)

Ez is érdekelhet:

A Marsra edzett mesterséges intelligencia 73 új, potenciálisan gyilkos vulkánt talált a tenger alatt Egy marsi kráterek keresésére kiképzett mesterséges intelligencia segítségével a kutatóknak sikerült hetvenhárom eddig ismeretlen, hatalmas tenger alatti vulkáni kalderát azonosítaniuk a Föld óceánjainak mélyén.

Végre kiderült, miért voltak olyan nevetségesen kicsik a T. rex karjai Egy új, átfogó kutatás szerint a ragadozó dinoszauruszok, köztük a félelmetes Tyrannosaurus rex, azaz a T. rex csökevényes mellső végtagjai a koponya és az állkapocs evolúciós megerősödésével hozhatók közvetlen összefüggésbe.

Sokkal durvább lehet egy extrém napvihar társadalmi hatása, mint a hálózatok leállása: megnézték, mi vár ránk Bár az űridőjárás legsúlyosabb forgatókönyvei elsősorban a technológiai infrastruktúrát fenyegetik, egy friss brit jelentés arra figyelmeztet, hogy a láncreakcióként fellépő emberi reakciók és a dezinformáció akár komolyabb társadalmi válságot is előidézhetnek, mint maguk a fizikai károk.