Világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a szén-dioxid elektrokémiai átalakítására, mind a tudomány, mind az üzleti világ részéről.

Amennyiben sikerül hatékony és stabil módszert találni, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy az üvegházhatású gázt akár a keletkezés helyén feldolgozhassák. Ezáltal amellett, hogy megakadályozzák a légkörbe kerülését, fontos ipari alapanyagot, elsősorban szén-monoxidot állíthatnak elő.

Az SZTE kutatói a szén-dioxid elektrolízisénél használható, hatékony, stabil, akár ötezer órányi folyamatos működésre is képes gázdiffúziós elektródok létrehozását tűzték ki célul.

A témával már mintegy tíz éve foglalkoznak az SZTE tudósai, Janáky Csaba vezetésével. A világon elsőként tudtak stabilan működő, többrétegű elektrolizáló architektúrát létrehozni és működtetni. A következő lépcsőfok a hosszabb távú üzemeltetési eljárás kidolgozása, valamint minden korábbinál jobb működési eredmények elérése és publikálása volt. Majd sikerült olyan kísérleti eszközöket készíteni, amelyek lehetővé teszik, hogy akár több ezer órán keresztül vizsgálják a folyamatot, annak minden paraméterét kontrollálva.

A szén-dioxid-elektrolízis során az egyik legnagyobb problémát a stabilitás jelenti. Ahhoz, hogy ipari körülmények között is megérje a folyamat működtetése, a jelenlegi, legfeljebb maximum pár ezer órás folyamatos működtetési időt jelentősen növelni kell.

Az SZTE-n március elején indult, hároméves kutatási program egyik fő célja a katód szerkezetének aktivitásra, valamint stabilitásra gyakorolt hatásának feltérképezése, majd ezek alapján jobb elektródok megalkotása.

A szegedi kutatók vizsgálni fogják önhordó, valamint közvetlenül az ioncserélő membránra leválasztott katalizátorrétegek alkalmazhatóságát, valamint a katalizátorréteg porozitásának, illetve az abba adalékként beépített polimernek a szén-dioxid elektrolízisre gyakorolt hatását. A cél, hogy a feltárt szerkezet-hatás összefüggések alapján olyan elektródokat állítsanak elő, amelyekkel elérhető a legalább ötezer órás folyamatos üzemelés, ipari szempontból is releváns áramsűrűségen, és megfelelő energiahatékonyság mellett.

A gyakorlatorientált kutatás eredménye közvetlen hatással lesz az iparban keletkező szén-dioxid újrahasznosítására. Világszerte nagy figyelmet kap ez a téma, hiszen a pozitív környezeti hatások mellett az ipari kibocsátók a szén-dioxid-adó megfizetése helyett értékes terméket állíthatnak elő.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: SZTE)