Egészen varázslatos és komplex világba kalauzol el minket a Mars terraformálása, amely egy igazi nagyágyúnak számít a maga műfajában.A sztori adott: 2315-ben járunk, amikor a Föld már túlnépesedett, az erőforrásaink pedig egyre szűkösebbek.
Az emberi civilizáció fennmaradásának záloga a vörös bolygó meghódítása, a Mars terraformálásához azonban az egész emberiség összefogása szükséges. A játék akkor ér véget, amikor az élethez szükséges paramétereket garantáljuk, azaz az oxigénszintet, az átlaghőmérsékletet és az óceánok számát is egy kritikus szint fölé emeljük.
És bár a cél közös, a játék mégsem kooperatív: minden játékos a saját cégének az érdekeit képvisel, és igyekszik boldogulni az új környezetben. Minden kör elején kártyákat húzunk, ez pedig ad egyfajta szerencsefaktort a játékhoz (amelyet a draftos változat valamelyest kiküszöböl), az új lapok nyújtotta irányokhoz és lehetőségekhez azonban újabb stratégiák bevetésével alkalmazkodhatunk. Bár bizonyos lépésekkel keresztbe tehetünk egymásnak, a játékosok között minimális a közvetlen interakció.
Így is nagyon sok dologra kell párhuzamosan figyelnünk: építeni a saját mechanizmusunkat, benépesíteni a táblát, terraformálni a bolygót, kijátszani minél több pontot érő kártyát, és harcolni a Mérföldkövekért és Díjakért – mindezek összehangolása gyakran sok fejtöréssel, tervezéssel és lemondással jár.
A cégek háttértörténetei, a kártyák nevei és leírásai csak emelnek a sci-fi-élményen: a Nitrofil mohákat úgy nemesítették, hogy a Mars sós szikláin termeszthessük őket, a Fekete Sarki Por a Nap hőjét nyeri el, de sajnos minden havazás után újra kell szórni.
A Karbonátfelhasználás révén az ásványokból nyerhetünk ki szén-dioxidot, hogy növeljük az üvegházhatás mértékét, az Egyenlítői magnetizáló egy lefektetett szupravezető kábelrendszerre utal, a Nukleáris övezet sztorija pedig az Elon Musk-i ötlet, csak épp évekkel korábbról: a hőmérséklet növelhető a Földről származó elavult atombomba felrobbantásával. Egy-egy játékmenet hosszú órákba torkollhat, egy bolygót terraformálni azonban a valóságban sem egyszerű feladat,
a témavilág nagyon átjön, az ember szinte ott érzi magát a Marson,
a játék szabályosan beránt ebbe a világba, ahol meg kell tapasztalnod azt a kínkeserves munkát, amit be kell fektetned a siker érdekében. A játék gyakran végig kiélezett marad: bár a körök előrehaladtával kirajzolódhatnak az egyes játékosok stratégiai prioritásai és a köztük lévő erőviszonyok, simán megtörténhet – főleg több játékos esetén –, hogy a játékfinis után sem egyértelmű a győztes kiléte, csakis a kártyák, pontok, bónuszok, terraformációs érték összegzése után.
Így egy gyengébb vagy rosszabb napot kifogó játékos is érezheti úgy a pontok, kártyák, bónuszok viharában, hogy nincs minden veszve, az izgalmi szint végig a kellemesen bizsergető szint fölött marad, amely segít megtartani játékosok lelkesedését és motivációját az utolsó pillanatig.
A Mars terraformálása a svéd Fryxelius család saját vállalkozása, az ihletet az asztronómiát is oktató természettudomány-professzor apuka, Lennart adta, akinek a saját tervezésű sci-fi-játékain nőtt fel a család, a testvérek közül pedig a kémiából doktorált Jacob felel a játéktervezés és az új ötletek nagy részéért. Most már talán értjük, miért tudták ennyire részletgazdagon és ilyen tudományos megalapozottsággal átadni ezt az egész sztorit.
A játék egyik hátránya, hogy a komponensei nem a legjobb minőségűek: a sima felületű táblákra pakolandó jelölőkockák könnyen elcsúsznak vagy legurulnak, ugyanakkor a forgalmazó jobb minőségű játékostáblákat is piacra dobott azóta, ahogyan a kartonpapírból álló óceán-, növényzet- és városlapkáknak is megvásárolhatók a szebb kiszerelésű, 3D-nyomtatott változatai – ezek az ötletek eredetileg néhány lelkes rajongótól származtak, aki saját költségére kezdték el újraalkotni a játék egyes összetevőit; a fentebbi képeken is ilyen megoldások láthatók. Azt még emeljük ki, hogy a Mars terraformálása
szólóban is játszható, valamint sok agyizzasztó játékkal ellentétben ketten is igazán élvezetes.
A társashoz az utóbbi években további kiegészítők is érkeztek, így már mellékfeladatként a Vénuszra vagy a távoli gyarmatokra is elkalandozhatunk, vagy akár a vörös bolygó politikai életébe is belekóstolhatunk. Ez a kevesek játéka lesz, de akit ez az univerzum megkaparint, azt többet nem engedi el.
Ezek is érdekelhetnek: