A mélytengeri világ rejtett veszélyei nem mitikus szörnyek formájában leselkednek ránk, hanem a bolygó belső erejéből fakadnak, amelyek folyamatosan átformálják az óceáni aljzatot. Bár a Föld vulkáni tevékenységének jelentős része a víz alatt zajlik, az ezek által hátrahagyott hatalmas kráterek, az úgynevezett kalderák* feltérképezése eddig komoly akadályokba ütközött.

Egy nemzetközi kutatócsoport most áttörést ért el ezen a téren: egy eredetileg a Mars becsapódási krátereinek azonosítására kifejlesztett mesterséges intelligenciát hangoltak át az óceáni domborzati térképek elemzésére. Andrea Verolino, a francia Paris-Saclay Egyetem vulkanológusa által vezetett csapat a fejlett algoritmus segítségével hetvenhárom korábban teljesen ismeretlen víz alatti kalderát azonosított.

Ez a felfedezés rendkívül jelentős, hiszen a vizsgálatot megelőzően a tudomány mindössze kevesebb mint harminc ilyen tengeri képződményt tartott számon világszerte.

A tengerfenék ezen instabil pontjai óriási robbanásos kitörésekre, pusztító szökőárakra és globális hatású lökéshullámokra is képesek, ahogy azt a Hunga Tonga-Hunga Haʻapai vulkán 2022-es katasztrofális kitörése is bebizonyította. Az akkori katasztrófa rávilágított arra, hogy a hatékony védekezés és monitorozás alapfeltétele a potenciálisan veszélyes helyszínek pontos feltérképezése.

A kutatók által használt algoritmus kezdetben több mint nyolcvanhétezer lehetséges formációt jelölt meg a domborzati adatok alapján. A szakemberek szigorú szűrési folyamat és manuális ellenőrzés után szűkítették le a listát hetvennyolc valószínűsíthető kalderára, amelyek közül öt már korábban is ismert volt, ami egyúttal igazolta a módszer megbízhatóságát.

Nem várt helyeken rejtőző fenyegetések

A hetvenhárom új felfedezés földrajzi eloszlása is tartogatott meglepetéseket a geológusok számára. Mindössze nyolc képződmény található a tektonikus lemezek határain húzódó hátságoknál, kilencet vulkáni ívekben azonosítottak, míg a túlnyomó többség, hatvanegy kaldera a lemezek belsejében, például tenger alatti hegyláncok mentén bújik meg.

A Communications Earth & Environment szaklapban publikált tanulmány szerzői hét kiemelt területet jelöltek meg, amelyek elhelyezkedésük és alakjuk miatt sürgős jövőbeli kutatást igényelnek.

Mivel ez a hét konkrét helyszín hordozza magában a legnagyobb kockázatot – vagyis egy váratlan kitörés esetén ezek képesek a legnagyobb pusztítást és globális zavart okozni –, a kutatók szerint ezeknek kell a jövőbeli mélytengeri kutatások és megfigyelések abszolút prioritást élvező célpontjaivá válniuk.

Bár a vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy ezek a vulkánok jelenleg aktívak-e, a legújabb kutatások szerint a kihunytnak hitt rendszerek magmakamrái is bármikor újra megtelhetnek. A frissen kidolgozott, reprodukálható módszertan így elengedhetetlen alapot biztosít a jövőbeli globális vulkáni kockázatbecslésekhez és a felkészüléshez.

(Forrás: ScienceAlert, fotó: NASA)

Ez is érdekelhet:

Végre kiderült, miért voltak olyan nevetségesen kicsik a T. rex karjai Egy új, átfogó kutatás szerint a ragadozó dinoszauruszok, köztük a félelmetes Tyrannosaurus rex, azaz a T. rex csökevényes mellső végtagjai a koponya és az állkapocs evolúciós megerősödésével hozhatók közvetlen összefüggésbe.

8 méteres, rejtélyes „oszlopok” uralták a Földet a fák előtt 400 millió éve – most kiderült, hogy mik voltak valójában Mintegy négyszázmillió évvel ezelőtt, jóval a fák megjelenése előtt rejtélyes, akár nyolcméteres magasságot is elérő élőlények uralták a szárazföldet – 165 éve próbálnak rájönni, hogy mik lehettek pontosan. Úgy tűnik, most kiderült.

Sokkal durvább lehet egy extrém napvihar társadalmi hatása, mint a hálózatok leállása: megnézték, mi vár ránk Bár az űridőjárás legsúlyosabb forgatókönyvei elsősorban a technológiai infrastruktúrát fenyegetik, egy friss brit jelentés arra figyelmeztet, hogy a láncreakcióként fellépő emberi reakciók és a dezinformáció akár komolyabb társadalmi válságot is előidézhetnek, mint maguk a fizikai károk.