A Nébih szerint a beregsurányi erdőségben kihelyezett csapda a kiemelt jelentőségű zárlati károsító két kifejlett példányát fogta meg. A kőrisrontó karcsúdíszbogár észlelése nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióban a károsító első igazolt előfordulása.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár Ázsiából származó, invazív faj, amely a kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent.

A kártevő elsősorban a kőrisfákat veszélyezteti: lárvái a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet.

A Nébih a kockázatos növénykárosítók korai felismerése és a gyors beavatkozás érdekében országos monitoringrendszert működtet. Emellett a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) is üzemeltet csapdákat, amelyben a zárlati károsító két kifejlett példányát megtalálták.

A kifejlett bogár 8–14 mm hosszú, fémesen csillogó zöld színű. Jelenlétére utalhat a kőrisfákon jelentkező lombvesztés, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, valamint az azon megjelenő függőleges repedések. Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 cm hosszú, cikk-cakk alakú lárvajárat.

A Nébih felhívja a lakosság, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy amennyiben a fenti tüneteket, vagy a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonló rovart észlelnek, haladéktalanul jelezzék azt a helyi kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébih-nek.

A gyors bejelentés kiemelten fontos az őshonos kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megakadályozása érdekében.

A bejelentéshez szükséges dokumentum itt érhető el.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a Holddal Az vajon igaz, hogy a Hold nagyobb égitest, mint a Plútó? És az, hogy a Holdon nagyjából két hétig tart egy nappal, két hétig egy éjszaka?

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Nébih)