A kutatók egy olyan modellt használtak, amely egyszerre veszi figyelembe a légköri kémiai folyamatokat és a gázok keveredését, így sokkal életszerűbb képet ad a Jupiter működéséről.

Mivel a bolygó mélyebb rétegeibe nem látunk közvetlenül, a tudósok a légkörből származó adatok alapján próbálnak következtetni arra, mi zajlik odabent. Ebben kulcsszerepe van a víznek és az oxigénnek, hiszen ezek árulkodnak arról, milyen környezetben született a Jupiter.

A modell egyik legérdekesebb eredménye, hogy a Jupiter légkörében a függőleges áramlás valószínűleg sokkal lassabb, mint korábban feltételezték. Ez azért fontos, mert meghatározza, milyen gyorsan jutnak fel az anyagok a mélyebb rétegekből a felszín közelébe, így közvetlenül befolyásolja a mérések értelmezését is.

Az új eredmények arra utalnak, hogy a Jupiter több nehéz elemet tartalmazhat, mint eddig hittük, ami nemcsak a bolygó belső szerkezetéről ad új képet, hanem a teljes Naprendszer kialakulásának megértéséhez is közelebb visz.

A kutatás jól mutatja, mennyire fontosak a szimulációk az olyan égitestek esetében, amelyeket nem tudunk közvetlenül megvizsgálni. Az ilyen modellek segítségével a tudósok egyre pontosabban rekonstruálhatják a bolygók múltját és fejlődését.

Az eredmények nemcsak a Jupiterre vonatkoznak, hanem általában a gázóriások kialakulásáról is új perspektívát adhatnak. Ha ugyanis egy ilyen hatalmas bolygó ennyi oxigént tartalmaz, az azt jelenti, hogy a keletkezése során sokkal több jégben gazdag anyagot gyűjthetett össze, mint korábban feltételezték. Ez pedig új kérdéseket vet fel a bolygókeletkezési modellekben, és akár más csillagrendszerek vizsgálatára is hatással lehet.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Phys.org)