A Merkúr, a Jupiter és a Vénusz egy vonal mentén sorakozik fel az alkonyati égen, amelyhez a vékony holdsarló is csatlakozik. A két egymást követő estén más-más formációt mutató jelenség szabad szemmel is megfigyelhető lesz, a láthatósághoz ugyanakkor akadálymentes nyugati, északnyugati látóhatár szükséges.

Az előrejelzés alapján a bolygókat június 16-án 21 óra 45 perc után lehet a legkedvezőbben megfigyelni. Elsőként a 4 százalékos holdsarló tűnik fel alacsonyan, 6 fokos magasságban, amelytől balra, lefelé látható majd a Merkúr halvány, narancsos égitestként.

A két égitest ezen az estén mindössze három holdátmérőnyi távolságra lesz egymástól. A szabad szemmel is észlelhető holdsarló mellett a halványabb Merkúr megpillantásához, illetve a páros közös megfigyeléséhez kézi távcső (binokulár) használatát javasolják a szakemberek.

A horizonttól balra és felfelé haladva a Jupiter, majd még magasabban az esti égbolt legfényesebb égiteste, a Vénusz is feltűnik, amely iránymutatásként is szolgál a többi bolygó kereséséhez.

Másnap, június 17-én a 10 százalékosra dagadó fényes holdsarló a Vénusz közelébe ér. A két égitest bő egy fokra lesz csak egymástól, 12-13 fokkal a horizont fölött. A holdsarlótól jobbra lefelé a Jupiter közepesen fényes fehér csillagként látszik, jobbra legalul a Merkúr megpillantásához pedig már binokulárra lehet szükség.

Ezek is érdekelhetnek:

A DNS titkai – kvíz a genetika világából Milyen hosszú lenne egy emberi DNS, ha teljesen kinyújtanánk? Mennyi adatot képes tárolni egy DNS-molekula? És igaz-e, hogy egy átlagos élet során keletkező összes DNS együtt akár egy fényévnyi távolságot is elérhet?

Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben!

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló)