Erősen bizonytalanná váltak az olajszállítmányok az iráni-amerikai háború óta, ezzel párhuzamosan ismét felértékelődtek a megújuló energiaforrások. Magyarország is újabb lendületet kapott nap- és szélenergia terén is, míg Németországban már fa helyett napelemből építenek kerítést, annyira lement a panelek ára.

Közben az innovációk is folytatódnak: spanyol kutatók most rájöttek, hogy

a hagyományos, tetőkre rögzített paneleket akár az eső is működtetheti, méghozzá a több országban is szabványosnak számító 110 voltos feszültséget előállítva.

A csapadékot áramtermelésre használni szokatlan ötlet, de nem alaptalan: a spanyolok által kifejlesztett bevonat erre alkalmassá teszi a napelemeket, amellett, hogy az időjárás viszontagságaitól is megvédi azokat. Energiát az esőcseppek becsapódásából nyernek, miután ezek összeadódva, nagy mennyiségben már számottevő mennyiséget adnak ki – írta az Agrar Heute.

Mint a teflon, csak átlátszó

„A sevillai ICMS kutatóintézet szakemberei által kifejlesztett bevonat ultravékony, ám annál működőképesebb – fogalmazott az Agrofórum. – Amikor egy-egy esőcsepp becsapódik, és végiggördül a napelemen, akkor rövid elektromos impulzus keletkezik. Ez egészíti ki a napfény által generált elektromosságot, ami az átlátszó bevonat révén nem veszít a hatékonyságából.”

Mint a kutatók írják, a csupán 100–130 nanométeres bevonat kémiailag a teflonnal rokon, csúszós felület, ami segíti az esőcseppek enerigájának felhasználását.

A kutatók szerint egyetlen esőcsepp a becsapódásakor akár 110 voltos üresjárati feszültséget is képes létrehozni. Ez a feszültség a feszültségforrás azon állapotában értelmezhető, amikor az áramkör megszakított, vagyis nincs áramfolyás. A maximális teljesítménysűrűség körülbelül 4 milliwatt négyzetcentiméterenként, és fontos tulajdonság, hogy a nanogenerátor még több mint 17 ezer cseppbecsapódás után is megőrizte eredeti teljesítményének több mint 85 százalékát, vagyis az elhasználódása igen lassú.

Így működik a hagyományos napelem:

(Forrás: Agrofórum, fotó: Unsplash)