A Voltunk, mint ti – Arcrekonstrukciók a római korból című tárlat megnyitóján Vámos Péter kurátor felidézte, hogy a kiállítás ötlete a 2019 és 2021 között zajló nagy katonavárosi ásatásokhoz kapcsolódik, amelyek során több ezer római kori temetkezést tártak fel.

Ekkor merült fel néhány arcrekonstrukció elkészítésének gondolata, és a feladatra Kustár Ágnest kérték fel, aki két rekonstrukciót készített. Ezek sikere nyomán született meg egy nagyobb szabású kiállítás terve.

A kurátor emlékeztetett arra is, hogy Kustár Ágnes 2023-ban, alkotói pályája csúcsán hunyt el. A kiállítást ezért részben az ő emlékének szentelik.
Mint mondta, az általa elkészített hat rekonstrukció után Gábor Emese folytatta a munkát, így végül tizenhat római kori ember arca kelhetett életre a tárlaton.

A rekonstrukciók elkészítésében az antropológiai vizsgálatok mellett archeogenetikai kutatások eredményeit is felhasználták.

A Budapesti Történeti Múzeum és az ELTE Humán Tudományok Kutatóintézetének Archeogenomikai Kutatóintézete közös kutatási programjának köszönhetően DNS-vizsgálatok is segítették a munkát, ami pontosabb képet adhatott az egykori emberek külső megjelenéséről.

A tizenhat rekonstruált személyhez fiktív, de történelmileg hiteles elemekből felépített élettörténeteket is alkottak, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek az egykor Aquincumban élők mindennapjaihoz. Az egyes sorsokhoz kapcsolódó régészeti leletek és tematikus egységek a római kori élet különböző aspektusait mutatják be.

A kiállítást megnyitó Mende Balázs paleoantropológus, történész, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének munkatársa arról beszélt, hogy Aquincum világa éppoly sokszínű volt, mint mai utódvárosáé, Budapesté. Mint fogalmazott, az emberi közösségek kulturális gazdagsága mindig az emberek sokféleségéből fakad, és ez a változatosság nem a modern kor sajátossága. Kiemelte, hogy a tudomány fejlődése ma már lehetővé teszi a sírokból előkerült emberek külső jegyeinek részleges rekonstruálását.

Az archeogenomikai kutatások révén egyre pontosabban meghatározhatók olyan tulajdonságok, mint a szem- vagy hajszín, így az arcrekonstrukciók ma már nem pusztán művészi elképzeléseken alapulnak, hanem genetikai adatokkal is alátámaszthatók.

Mende Balázs szerint a tárlat egyik legfontosabb újítása, hogy az arcrekonstrukciókat nem önmagukban mutatja be, hanem olyan történetekkel együtt, amelyek átélhetővé teszik a római kori Pannónia mindennapjait. A kutatók a csontmaradványok alapján számos információt megtudhatnak az egykor élt emberek egészségi állapotáról, életmódjáról vagy fizikai adottságairól, de a hitviláguk, érzelmeik és mindennapi tapasztalataik megértéséhez szélesebb történeti és kulturális összefüggésekre is szükség van.

Ezek is érdekelhetnek:

Mennyire ismered a periódusos rendszert? – kvíz Lássuk, mennyire ismered a kémiai elemek izgalmas univerzumát!

A DNS titkai – kvíz a genetika világából Milyen hosszú lenne egy emberi DNS, ha teljesen kinyújtanánk? Mennyi adatot képes tárolni egy DNS-molekula? És igaz-e, hogy egy átlagos élet során keletkező összes DNS együtt akár egy fényévnyi távolságot is elérhet?

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben!

(Forrás: MTI)