Kétségtelen, hogy a klímaváltozás mellett korunk legnagyobb környezeti problémája az óceánok műanyaggal való elárasztása, ami nem csak az élővilágra nézve jelent rendkívüli kockázatot, de az élelmiszertermelést és egyéb, az emberek életét alapjaiban meghatározó tényezőket is negatívan befolyásol. A helyzetet súlyosbítja, hogy az óceánok műanyagszennyezettségéről csak megközelítő információkkal rendelkezünk: a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint például évente legalább 14 millió tonna műanyag végzi az óceánokban, az UNESCO 8-10 millióra teszi ugyanezt a számot, míg más tanulmányok a kettő közötti adatot valószínűsítenek.

Ebből a szempontból is fontos jelentőséggel bírt az a 2021-ben megjelent tanulmány, ami részletes modellek alapján kifejezetten azt igyekezett felmérni, hogy a világ folyói mekkora mértékben járulnak hozzá az óceánokba kerülő műanyagszennyezéshez. A holland és német kutatók arra jutottak, hogy az ilyen módon az óceánokba kerülő műanyag mennyisége évente mintegy 0,8-2,7 millió tonnára tehető, amelynek több mint 82%-ért összesen tíz ország a felelős. A Visual Capitalist infografikájára ránézve rögtön látható, hogy az eredmény eléggé meglepő, hiszen az érintett országok között alig találunk olyat, amely ott lenne a világ legnagyobb műanyagfelhasználói között: a lista tíz helyéből kilencet olyan ázsiai országok foglalnak el, amelyek sok tengerpattal rendelkeznek, a hulladékgazdálkodási rendszerük pedig elmaradott. A lista első helyezettje, a több mint 7500 szigetet magában foglaló Fülöp-szigetek például összesen több mint 36 ezer kilométernyi tengerparttal rendelkezik, a tanulmány szerint pedig mintegy ötezer olyan folyó található az országban, amely műanyaggal szennyezi a környező tengereket.

A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy a Visual Capitalist infografikája nem egyértelműsíti, hogy az adatok csak a folyókból az óceánokba kerülő műanyagszemétre vonatkoznak, így az sem feltétlenül igaz, hogy összességében a Fülöp-szigetek lenne a világ legnagyobb műanyagszennyezője: egy 2017-es jelentés például még Indiát tette az első helyre, a top 10-be pedig olyan országok is bekerültek, mint az Egyesült Államok, Japán és az Egyesült Királyság, a Fülöp-szigetek ellenben nem. Azt is fontos megjegyezni, hogy a Fülöp-szigetek és más ázsiai országok műanyagszennyezéséért nem csak az érintett országokat terheli felelősség, hiszen köztudott, hogy a nyugati országok - élükön az USA-val - előszeretettel exportálják a műanyaghulladékot szegényebb országokba. Az Egyesült Államok például a The New York Times információi szerint csak 2021 januárjában több mint 45 millió tonna műanyagszemetet exportált, amelyből mintegy 25 millió tonna került szegényebb országokhoz.

A fenti gyakorlatból elsőként Kínának lett elege, akik 2018-ban tiltották be a műanyaghulladék importálását. 2019 májusában aztán 187 ország ratifikálta a Bázeli Egyezményt, amelynek értelmében az aláíró országok vállalták, hogy nem - vagyis csak nagyon szigorú feltételek mellett - exportálnak műanyaghulladékot olyan országokba, amelyek nem tagjai a világ gazdaságilag fejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, azaz az OECD-nek. Ez a vállalás egyértelműen azzal a céllal született, hogy megvédjék a harmadik világbeli országokat attól, hogy a nyugati államok műanyagszeméttel árasszák el őket, azonban az Egyesült Államok azóta sem volt hajlandó ratifikálni az egyezményt. Egy 2016-os tanulmány szerint egyébként ha az ilyen jellegű indirekt szennyezést is számításba vesszük, akkor a világ óceánjainak a legnagyobb műanyagszennyezője éppen az USA volt, ahonnan évente több mint kétmillió tonna műanyag kerül a vizekbe.

Bár az Európai Unió az elmúlt években sikeresen csökkentette a műanyaghulladék exportját (a Statista adatai szerint 2021-ben 1,1 millió tonna volt az EU-n kívülre irányuló műanyaghulladék mennyisége), ám ez nem jelenti azt, hogy az európai országokat nem terheli felelősség a kialakult helyzet miatt. Ahogy a Basel Action Network rámutat, 2022 végén az emelkedő energiaárak miatt számos műanyagújrahasznosító-üzemet leállítottak, ezzel együtt pedig jelentősen megemelkedett a külföldre (többek között a nem OECD országokba) irányuló export mennyisége is. Ezzel nagyjából egy időben a Human Rights Watch jogvédőszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökországban a műanyag újrahasznosítása a szabályok nem megfelelő betartása miatt súlyosan károsítja mind a környezetet, mind pedig az ilyen létesítmények közelében élők egészségét - ebben pedig az uniós országoknak is komoly felelősségük van, hiszen a EU műanyaghulladék-exportjának jelentős része éppen Törökországba irányul.

(Borítókép: Műanyagszeméttel teli tengerpart a Fülöp-szigeteken, Fotó: Jes Aznar/Getty Images)

Kilenc tonna műanyagot halásztak ki a Csendes-óceánból, indulhat a nagy szemétsziget felszámolása A 2013-ban alapított The Ocean Cleanupnak nyolc év alatt sikerült kifejlesztenie egy olyan rendszert, amivel hatékonyan tudnak nagy mennyiségű műanyagot kihalászni a vízből.