A szakemberek a fiatal csillagok körüli törmelékgyűrűket vizsgálták. Ezek a rendszerek a bolygókeletkezés utáni, úgynevezett tinédzserkort képviselik, amikor a kialakult bolygótestek közötti gravitációs kölcsönhatások és ütközések még aktívan formálják a rendszert.

A bolygórendszerek kialakulása és korai fejlődése a fiatal csillagok körüli, gázban gazdag, úgynevezett bolygóképző korongokban történik.
Ezen korongok eltűnésével azonban a bolygórendszer fejlődése még nem zárul le, a kialakult bolygótestek ütközhetnek egymással, elvándorolhatnak eredeti keletkezési helyükről vagy akár el is hagyhatják rendszerüket, mielőtt kialakul egy stabilabb konfiguráció.

A Naprendszer korai korszakában lejátszódó, hasonló eseményekre leginkább a külső törmelékgyűrű, a Kuiper-öv szerkezetének tanulmányozása révén nyerhetnek betekintést a csillagászok Az elmúlt évtized során az ALMA antennarendszernek köszönhetően számos bolygóképző korongról készült rendkívül pontos térkép, megmutatva azok por- és gázanyagának térbeli eloszlását, és feltárva a bolygók csecsemőkori környezetét. Ugyanakkor a tinédzserkorszak történéseiről tanúskodó törmelékkorongok hasonló részletességű vizsgálatára százszor-ezerszer kisebb fényességük miatt eddig nem került sor.

Az ARKS (The ALMA survey to Resolve exoKuiper belt Substructures) tudományos program munkatársai eddig soha nem látott részletességű képeket készítettek 24 törmelékkorongról az ALMA segítségével. Az új, lenyűgöző képek komplex korongszerkezeteket mutatnak, többszörös gyűrűkkel, széles övekkel, éles peremekkel, meglepő ívekkel, csomókkal.

„Igazi sokszínűséget látunk, amelyek a bolygók történetének dinamikus és heves fejezetét tárják elénk” – magyarázta Sebastián Marinó, az ARKS programvezetője. Az ARKS-program a törmelékkorongok eddigi legnagyobb és legjobb térbeli felbontású felmérését nyújtja, amely számos rendszerben gyűrűket, réseket, aszimmetriákat és függőlegesen kiterjedt régiókat tárt fel. Az eredmények arra utalnak, hogy ezek a korongok rendkívül sokféle fejlődési állapotot képviselnek, szerkezetüket pedig a bolygókeletkezés öröksége, a már kialakult bolygók hatása, valamint a por és a gáz kölcsönhatásai egyaránt alakíthatják.

Az ARKS eredményei azt mutatják, hogy a bolygórendszerek tinédzserkora átmeneti és zűrzavaros fejlődési korszak. Ez egy olyan időszak, amikor a bolygók pályái összekeveredhetnek, és olyan hatalmas ütközések alakítják a fiatal naprendszereket, mint például az, amely a Föld Holdját létrehozta. Az ARKS két tucat különböző korú és típusú csillag körüli törmelékkorongot vizsgálva segített megfejteni, hogy a kaotikus jellemzők öröklődnek-e, a bolygók alakítják őket, vagy esetleg más folyamatok eredményei. Ezekre a kérdésekre adott válaszokból kiderülhet, hogy a Naprendszer története egyedi jelenség, vagy inkább tipikusnak tekinthető folyamat.

A projekt új perspektívát nyújt a Kuiper-öv dinamikájának, a kisebb és nagyobb bolygók növekedésének és a bolygórendszerek lehetséges késői átrendeződésének értelmezéséhez. A kutatásban mintegy hatvan tudós vett részt az Exeteri Egyetem, a Trinity College Dublin és a Wesleyan Egyetem vezetésével.

Ezek is érdekelhetnek:

Ahol az idő megáll, és ahonnan semmi sem szabadul – a rejtelmes eseményhorizont Öt kutató magyarázza el a kozmosz egyik legkülönösebb jelenségének rejtélyeit.

Egy tudós szerint öt dolog is bizonyítja a túlvilág létezését Van-e élet a halál után? Egy kanadai asztrofizikus szerint nem csak van, hanem erre több bizonyíték is akad.

Nem is olyan halott a Merkúr, mint hittük – rengeteg rejtélyes fényes csíkot azonosított be egy neurális háló a bolygón A tanulmány legfontosabb üzenete az lehet, hogy hogy a Merkúr mégsem egy 3 milliárd éves fosszília.

(Forrás: Astronomy and Astrophysics, MTI)