Az egyik legizgalmasabb fejlesztés most nem egy hatalmas berendezés vagy egy ipari rendszer, hanem egy speciális textil, amelyből akár kabát is készülhet. Az amerikai kutatók által fejlesztett anyag képes megkötni a levegő nedvességtartalmát, majd abból ivóvizet előállítani.

A cél az volt, hogy a légköri vízkinyerés technológiája végre valóban hordozhatóvá váljon – ugyanis a legtöbb hasonló rendszer jelenleg nagy méretű, energiaigényes berendezésekre épül, ezért nehezen használható terepen vagy vészhelyzetekben. Az új textil ezzel szemben közvetlenül a ruházat részeként működhet. Az anyag nem egyszerűen magába szívja a nedvességet, hanem azt cserélhető gyűjtőegységekbe vezeti. Az összegyűjtött vizet ezután egy külön tartályban hő segítségével alakítják ihatóvá.

A kutatók szerint a rendszer naponta nagyjából 400 és 900 milliliter közötti mennyiségű vizet képes előállítani, attól függően, mennyire párás a környezet. Ez ugyan önmagában nem fedezi egy felnőtt ember teljes napi folyadékszükségletét, de túrázás, kempingezés, katasztrófahelyzetek vagy vízhiányos területek esetén komoly segítséget jelenthet. A fejlesztők ráadásul nem állnának meg a kabátoknál: szerintük ugyanebből a textilből hátizsákok, sátrak és más hordozható felszerelések is készülhetnek.

A következő ábra a légköri vízkinyerésre (AWH) fejlesztett speciális textil működését és gyártását mutatja be. A kutatók vizsgálták, hogyan befolyásolja a textil mérete és rétegeinek száma a vízmegkötő képességet, bemutatták az anyag ipari léptékű gyártását, valamint igazolták, hogy a nagyüzemi előállítás mellett is megmarad a hatékonysága. A textil hajlítás, feltekerés és csavarás mellett is tartós maradt, miközben a különböző nedvességmegkötő anyagok összehasonlítása alapján kedvező teljesítményt, jó skálázhatóságot és fenntarthatóságot mutatott.

A projekt egyik legfontosabb előnye, hogy a laboratóriumi környezeten kívül is működőképesnek bizonyult. A kutatók szerint éppen a mobilitás adhat új lendületet a légköri vízkinyerés technológiájának, amely eddig főként helyhez kötött rendszerekre épült. Ha a fejlesztés tovább javul, a jövőben akár természetes lehet, hogy a ruházatunk nemcsak véd az időjárástól, hanem ivóvizet is termel számunkra.

A kutatás eredményeit a Science Advances tudományos folyóirat közölte a Scalable hierarchical textile fibers toward personalized wearable atmospheric water harvesting című tanulmányban. A tanulmány vezető szerzői Vej-hszin Kuan (Weixin Guan), Ja-hszüan Csao (Yaxuan Zhao), Ho San (He Shan) és munkatársaik, a kutatást pedig Kuj-hua Jü (Guihua Yu) vezette; a társszerzők között szerepel Keith P. Johnston is.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Science Advances, Gigazine; borítókép: Getty Images)