Ott szivároghat a Nemzetközi Űrállomás, ahol a legkevésbé számítottak rá

2020 / 09 / 26 / Felkai Ádám
Ott szivároghat a Nemzetközi Űrállomás, ahol a legkevésbé számítottak rá
Elképzelhető, hogy végre sikerült megtalálni a szivárgás forrását, de ez komoly nehézségeket jelenthet a fedélzeten szolgálók számára.

Mint már írtuk, a Nemzetközi Űrállomás nem hirtelen kezdett szivárogni (sőt normális, hogy valamennyi levegő elszökik az állomásból), ám ennek mértéke tavaly szeptemberben fokozódni kezdett. Még ez sem adott okot az aggodalomra, de most nyáron már a szokott szivárgási mérték fölé emelkedett a kiáramló levegő mennyisége.

Hol kapott léket?

A nyomozás a szivárgás forrása után augusztusban kezdődött. Ekkor az állomáson szolgáló amerikai asztronauta és a két orosz kozmonauta bezárkóztak az állomás egyik moduljába, majd tesztek sorát végezték el a többi modulon. A szivárgás forrását azonban nem sikerült beazonosítani. Ez azt jelenti, hogy már csak két modul maradt, amit nem teszteltek, és ahol a forrás elhelyezkedhet – írja Business Insider. Az egyik a Zvezda, amely az állomás orosz oldalának a létfenntartó modulja (és ahova az űrhajósok bezárkóztak), a másik pedig a Poiszk Mini kutatómodul-2. A Poiszk eredeti neve dokkolómodul-2, amit az oroszok 2008-ban változtattak meg. A névcsere ellenére azonban a Poiszk továbbra is dokkolómodulként és űrsétazsilipként egyaránt funkcionál. Az orosz Szojuz űrhajók is ide dokkoltak.


Az ISS konfigurációja a 2019. augusztusi helyzet alapján. (forrás: Wikipedia) Jól látható az egymással szomszédos Zvezda és Poiszk modulok a kép baloldali, felső részén.

A Zvezda

A 2000-ben fellőtt Zvezda volt az ISS első lakható része. Ma pedig az orosz oldalt látja el oxigénnel és ivóvízzel, illetve itt található az a berendezés is, amely kiszűri a szén-dioxidot a levegőből. Ebben a modulban találhatóak az alvóhelyiségek, az étkező, hűtő, valamint fürdőhelyiség. Természetesen hasonló modullal az ISS amerikai része is rendelkezik, vagyis elméletileg adott a lehetőség, hogy az űrhajósok oda vonuljanak át, és akkor le lehet a Zvezdát tesztelni.

A baj csak az, hogy a Poiszk a Zvezdára van rákapcsolva. Magyarán a dokkolt Szojuz űrhajó csak innen érhető el. Mint pedig a fentebb linkelt cikkben írtuk, vészhelyzet esetén a legénység tagjai az állomáshoz dokkolt Szojuz MS-16 űrhajóval térhetnek vissza a Földre. Amennyiben azonban ezeket a modullakat lezárják, és az űrhajósok több modullal arrébb, az amerikai oldalon rendezkednek be, az jóval nehezebbé teszi a menekülést, ha arra kerülne sor.

Mi lesz most?

A NASA és a Roszkoszmosz éppen azt vizsgálják, hogy miként lehetne ellenőrizni a két modult. Ennek egy útja tehát, hogy a Poiszkot és a Zvezdát biztonságosan izolálják, vagy specializált detektorokkal vizsgálják át őket, és ez utóbbi esetben a lezárásra sem lenne szükség. Jelenleg a fedélzeten szolgálók szerencsére nincsenek veszélyben, és a szivárgás ellenére elegendő levegő áll a rendelkezésükre.

Ugyanakkor maradt még arra is némi esély, hogy az eddigi vizsgálatoknál nem vettek észre valamit, ezért csütörtökön az űrhajósok ultrahangos készülékkel vizsgálták át az ablakokat, a szelepeket és a szigetelés több pontját a már tesztelt modulokban. A készülék képes arra, hogy érzékelje az olyan légáramlást is, amely túl halk ahhoz, hogy emberi füllel hallható legyen. Az adatokat a napokban fogják kielemezni a Földön.

(Borítókép: Poiszk modul/Flickr/brobof)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Újabb adag Starlink műholdat bocsátottak fel, így már közel 5 ezer darab kering a Föld körül
Újabb adag Starlink műholdat bocsátottak fel, így már közel 5 ezer darab kering a Föld körül
Újabb 22 darab Starlink műhold állt alacsony Föld körüli pályára pénteken, a Falcon 9 rakéta első fokozata pedig ezután 8 és fél perccel visszaérkezett a Földre, és sikeres landolást hajtott végre a SpaceX drónhajóján.
Már huszonhat nap alatt elérhetné a Marsot ez a napvitorlás
Már huszonhat nap alatt elérhetné a Marsot ez a napvitorlás
Persze egy ilyen eszköz csak rendkívül alacsony tömegű rakományt tud szállítani, de nem is ez a lényeg, hanem a gyorsaság. Az ilyen napvitorlásokkal nagyon gyorsan fel lehetne fedezni akár a szomszédos csillagrendszert is – sőt erre már tervek is vannak.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.