Az orosz-ukrán háborúban a kezdetektől fogva nagy szerepet kapnak, mindkét fél oldaláról, a drónok, robotok és más, autonóm vagy félautonóm módon működő gépezetek, amelyek az embereket helyettesítik vagy segítik a hadműveletek során, az évek során pedig egyre nagyobb számban jelentek meg ezek a rendszerek a harctéren.

“Sajnos a robotizált rendszerek nem tudják teljes mértékben helyettesíteni az embereket, de maximálisan segítenek kivitelezni a kijelölt feladatokat.”

- mondta el tavaly decemberben Denys Nosikov alezredes, az ukrán 122-es dandár vezetője.

A dandár néhány hónapja mutatta be azokat a robotokat, amelyek az ukrán hadsereg műveleteiben kapnak szerepet: robotkutyákat, illetve a mangal és az ardal nevű egységeket is tesztelték, amelyek mindegyike más-más területen nyújt hasznos segítséget. Míg a mangal drónok önállóan tudnak aknákat szórni, addig az ardal gépezetek teljesen más jellegű munkára valók - pusztítás helyett mentenek, sebesültek szállítását végzik, emellett ellátmányt fuvaroznak.

Utóbbi robotok közül nemrégen az egyik, az ukrán hírek szerint, egy komplex misszióban vett részt, aminek célja többek között három sebesült katona kimenekítése volt. Az ardalt fejlesztő mérnökök a 92. és a 154. fegyveres brigáddal összefogásban tervezték meg a hadműveletet, amit 50 katona közreműködésével valósítottak meg drónok és légi felderítő eszközök asszisztálása mellett. Az ardal rendszer összesen 17 kilométert utazott a művelet alatt, és sérülés nélkül kivitelezte a feladatát. A gépezetet az ukrán kormány által életre hívott Brave1 védelmi innovációs klaszter egyik tagja, a BURAEVII fejlesztette ki, a misszióról pedig az ukrán digitális átállásért felelős miniszter, Mihajlo Fedorov számolt be Telegram oldalán április 2-án.

A Brave1 szövetséget az ukrán Védelmi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium és a digitális átállásért felelős minisztérium azzal a céllal hozta létre, hogy támogassák a robotizált technológiák fejlesztését az országon belül, és segítsék az ország védelmét. A platformon a cégek beküldhetik ötleteiket biztonsági, logisztikai, kibervédelmi, robotikai és sok más területtel kapcsolatban, majd a javasolt és körvonalazott koncepciókból konkrét termékek születhetnek. A Brave1 keretén belül az ardalon kívül már több robotizált eszközt is megalkottak, például a Shablya RWS-t, és a Liut harckocsit is.

Fedorov elmondása szerint az ukrán vezetés terve alapján igyekeznek minden logisztikai jellegű feladatot átruházni a robotokra a katonák biztonsága érdekében. A robotizációnak azonban megvannak a maga árnyoldalai, a távolról irányítható vagy autonóm eszközöket ugyanis könnyen és nagy számban tudják bevetni a harcoló felek: a New York Timesnak nyilatkozó Roman Kostenko, ukrán katonai vezető és parlamenti képviselő szerint a sérülésekkel járó vagy halálos támadások 70%-a ma már a drónok számlájára írható az orosz-ukrán háborúban.

(Fotó: Mihajlo Fedorov/Telegram, a borítókép illusztráció, a 128. brigád 2025 januári gyakorlatát mutatja, Dmytro Smolienko/Ukrinform/NurPhoto via Getty Images)