„Mind fizikailag, mind lelkileg nagyon jól érzem magam” – mondta Szikora Attila János, a két fiatal páciens egyike, akin innovatív műtéti eljárást alkalmaztak a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szívsebészeti Osztályán. A műtét során Európában elsőként, a világon harmadikként ültettek be egy különleges biológiai eredetű szívbillentyűt tartalmazó érprotézist.
Az eljárás újdonságát az adta, hogy a szegedi szívsebészek, Dr. Bari Gábor és Dr. Varga Sándor az érprotézist nem az eredeti, gyártó által meghatározott anatómiai helyén, hanem egy másik pozícióban alkalmazták. Az új megoldásnak köszönhetően a két fiatal páciens, Hadabás János és Szikora Attila János várhatóan jóval tartósabb szívbillentyűt kapott, ami csökkentheti az újabb műtétek számát, és hozzájárulhat jobb életminőségükhöz – írta az SZTE honlapja.
Az Egyesült Államok és Ausztrália után Szegeden két fiatal páciens esetében is alkalmazták az innovatív szívsebészeti eljárást. Mindkét beteg már több műtéten is átesett veleszületett szívbetegség miatt, és most újabb beavatkozás vált szükségessé.
Röviddel az operáció után mindketten kitűnő állapotban nyilatkoztak tapasztalataikról.
János elmondta, várhatóan hamarosan továbbszállítják Gyulára, ami számára a felépülés következő, egyben valószínűleg utolsó szakaszát jelenti. Attila szintén arról számolt be, hogy jól viselte a műtétet, amelyet alig egy hete végeztek rajta, és mind fizikailag, mind lelkileg nagyon jól érzi magát.

Az innovatív eljárás akkor került Dr. Bari Gábor, az SZTE SZAKK Szívsebészeti Osztály osztályvezető egyetemi adjunktusának látóterébe, amikor 2025-ben Kaliforniában járt. Ott alkalma nyílt megtekinteni a világ egyik legrégebbi billentyűgyártó vállalatának legújabb termékpalettáját. Itt találkozott egy olyan biológiai billentyűvel, amely borjú szívburokból készült szívbillentyűt takar. Mint magyarázta,
a különleges prezervációs eljárásnak köszönhetően a billentyű rendkívül csekély helyi gyulladásos reakciót vált ki, illetve nagyon kevés meszet vesz fel, így várhatóan hosszabb ideig képes a megfelelő működésre.
A vállalati látogatás során az osztályvezetőnek lehetősége nyílt egy olyan új fejlesztéssel is megismerkedni, amelyben a billentyű egy érprotézissel van összeépítve. Korábban a sebésznek a műtét alatt kellett a biológiai billentyűt és a műeret kézzel összevarrnia. Ez az új fejlesztés a kettőt már „gyárilag egybeépítve” biztosítja.
„Ennek az érprotézisnek a hagyományos megoldásokhoz képest nemcsak az az előnye, hogy egy korszerű billentyű van benne, hanem maga az érprotézis is olyan, mint az anatómiai érprotézis – magyarázta Dr. Varga Sándor, az SZTE SZAKK Szívsebészeti Osztály egyetemi adjunktusa. – Ugyanúgy rendelkezik billentyűtasakokkal, ami a keringés során normális, fiziológiás áramlást biztosít. Ez egy főverőérben elhelyezkedő billentyű esetében is kiemelten fontos, de talán még jelentősebb a jobb szívfél kisvérköri keringésében, ahol jóval kisebb a nyomás. Ott különösen nagy jelentősége van annak, hogy a billentyű megfelelő mosást kapjon a véráramlás során, mert ez is hozzájárulhat a hosszabb élettartamhoz.”
Az új megoldás alkalmazásához egyedi engedélyre volt szükség, mivel a szívbillentyűt tartalmazó érprotézist nem a gyártó eredeti felhasználási javaslatának megfelelően akarták beültetni. Dr. Bari Gábor elmondta, hogy végül megkapták az eltérési engedélyt a NNGYK-tól (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól), amely egyben lehetővé tette a költséges eszköz finanszírozását is. Sikerük nagyban köszönhető a tudományosan alátámasztott szakmai indoklásuknak, valamint az Egyesült Államokban korábban elvégzett első, sikeres beavatkozásnak.
A szakemberek azt is kiemelték, hogy a beavatkozás jelentőségét nemcsak maga az új eszköz adja, hanem az a szakmai döntési folyamat is, amely lehetővé tette annak alkalmazását.
Alig 10 hónappal azután, hogy a gyártó bemutatta ezt a szívbillentyűt tartalmazó érprotézist, a szegedi szakemberek csapatmunkájának és alapos szakmai előkészítésének köszönhetően sikerült eljutni odáig, hogy alkalmazhassák azt. Ráadásul nem az eredeti, gyártó által javasolt felhasználási területen, hanem egy új, innovatív megoldás részeként.
„Az innováció abban rejlik, hogy ezt az eszközt eredetileg a főverőér, vagyis a felszálló aorta teljes helyettesítésére fejlesztették ki – magyarázták. – Erre történtek klinikai vizsgálatok, ez volt az eredeti felhasználási terület. A tüdőverőér, vagyis a pulmonális artéria és a pulmonális billentyű viszont egy jóval alacsonyabb nyomású rendszer, ezért eredetileg nem erre a célra tervezték. A példa azonban azt mutatja, hogy erre is kiválóan használható.”
Dr. Bari Gábor hangsúlyozta, hogy bíznak az új eszköz hosszú távú tartósságában. Mint mondta, a klinikai vizsgálatok a magasnyomású rendszerekben is akár 25 éves élettartamot vetítenek előre, ugyanakkor az alacsony nyomású keringésben várhatóan ennél is kedvezőbb tartósság feltételezhető, bár erre egyelőre nincs bizonyíték.
Az intézmény célja, hogy az innovatív megoldások – legyen szó sebészeti technikáról vagy új eszközök bevezetéséről – minél gyorsabban eljuthassanak a klinikai alkalmazásig. Ebben a Szegedi Tudományegyetem jelentősen támogatja munkájukat, ami lehetővé teszi, hogy ezek a fejlesztések rövid idő alatt a betegellátásban is megjelenjenek.
További részleteket a műtétről és annak körülményeiről az SZTE honlapján olvashatsz.
(Forrás: SZTE, fotó: SZTE/Sahin-Tóth István, nyitókép: Unsplash, illusztráció)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben