Mi lenne, ha az energetikai átállásunkhoz használt anyagok az otthonainkká is válhatnának? És ha ugyanebből az anyagból a vízre is építkezhetnénk?

Ezt a két kérdést tette fel saját magának a Blade–Made és a cepezed cég, és nyomban el is kezdték kidolgozni a választ. Előbb a Blade–Made készítette el a Vattenfall-lal közösen a Nestle miniházat a 2024-es Holland Dizájnhétre.

Ez volt az első az első tiny house, amit egy, az életciklusa végére ért szélkerékből alakítottak ki.

A művelethez a szélerőműveket telepítő Business in Wind készítette elő a Vestas V80 gondolákat. Ez a gondola a szélerőmű oszlopán lévő vízszintes kapszula, amiben normál esetben a fék, a váltómű, a generátor és a villamos vezérlés található, a végéhez pedig a szárnylapátok csatlakoznak.

Erőmű helyett lakótér

A Vestas V80 torony 2 MW energiát állít elő, és 61,2 tonnát nyom. Ám most a következők a fő paraméterei: 35 m²-es kisház készülhet az eddig telepített mintegy tízezer ilyen típusú vagy nagyobb erőműből.

Az üvegszál erősítésű műanyagból készült gondolák egyszerre vízállóak és könnyűek, a belsejük pedig elég nagyok az emberek számára is – különösen a V80-as, és azt követő generációnál.

Odabent konyhasarok, fürdőszoba, hálószoba és nappali is van, természetesen villany és víz is, továbbá extra szigetelést is kap a gondola, így kényelmes és jól használható lesz, amellett, hogy minden holland építési előírásnak megfelel. Autonóm házként, közmű-hálózatok nélkül is működik majd napelemek és esővíz-gyűjtő segítségével, ugyanakkor rá is lehet majd csatlakoztatni a hagyományos hálózatokra.

Miután egy normál teherautóval szállítható, a Nestle meglehetősen rugalmasan felhasználható, valós alternatíva az eldobott anyagok második életére.

Miért a Vestas V80?

Ezek a típusok Nyugat- és Észak-Európában ezekben az években érnek majd az életciklusuk végére, tehát óriási mennyiségű szélturbina (lapátok, gondola, torony, alapozás) újrahasznosításáról kell gondoskodni. A jelentős mennyiségű kiselejtezett anyag kezelése eleve kihívás, épp ezért segíthet, ha hulladék helyett értékes erőforrásként tekintünk ezekre.

Az új kihívás

A két kérdés közül az elsőre tehát már megszületett a válasz, de már dolgoznak a másodikon, azaz a vízre építésen is. A cepezed már tesztelte, hogy a szélturbina-lapátok működnek-e lebegő platformként, majd kifejlesztette az újrahasznosított lapátokon lebegő ház koncepcióját.

Innen már csak egy lépés volt, és megszületett a lebegő gondolafalu gondolata.

Ahogy a cepezed írja, a körforgásos gazdaságra való tényleges átállás „nem technikai jellegű; inkább az a kulcsa, ahogyan az anyagokat szemléljük. Amint nem nevezünk többé hulladéknak egy dolgot, hanem erőforrásként tekintünk rá, teljesen új lehetőségek nyílnak meg előttünk. Az igazán fenntartható életmód nem a jobb mérnöki munkával kezdődik, hanem egy másfajta gondolkodásmóddal.”

A cég más projektekből tudja, hogy a szélturbinák rotorlapátjait gyakorlatilag érintetlenül helyezhetik új funkcióba, ami előnyös a fenntarthatóság szempontjából. A lapátok hossza, könnyű súlya, masszív, üreges szerkezete alkalmassá teszi azokat úszónak – több lapát együttesen pedig úszó szigetet alkothat, például lakóházak, mezők, üvegházak vagy napelemparkok számára. A hosszú, keskeny lapátok akár utakként is szolgálhatnak.

2024 októberében elkészült egy úszó sziget a hollandiai Lelystad közelében található Flevokust kikötőben. Az a teszt jól sikerült, így a projektben érintett cégek elkészítették az úszó falu terveit, hogy további teszteket végezhessenek más variációkban és nagyobb léptékben is, de konkrét céldátum egyelőre nincs az úszó falura.

(Fotók: cepezed)