Az utóbbi időben a tudományt és az adatot mindenek fölé helyeztük, amitől egy kicsit sérthetetlenebbnek érezzük magunkat, így nem csoda, hogy sokszor rosszul ismerjük fel a helyzetünket. Minderre az MI-pszichózis csak ráerősít – fogalmazott előadásában prof. dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára. Az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője számos érdekes adatot ismertetett az érdeklődőkkel.

Elmondta például, hogy 1978-tól nemzedékről nemzedékre 7 ponttal csökken az ember intelligenciahányadosa, a gyermekek 4 éves korukban átlagosan 300 kérdést tesznek fel naponta, 14 évesen pedig egyet sem.

Szintén elgondolkodtatóak azok a felmérések, amelyek szerint 2012 és 2024 között a fókuszált figyelem a napi 2,4 percről 47 másodpercre csökkent és naponta 2617-szer érintjük meg az okostelefonunkat. A szakember beszélt arról is, hogy az online térben az MI által termelt tartalmak már meghaladják az 52 százalékot, miközben egy mesterséges intelligencia modell megújulása maximum 29 napot vesz igénybe. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom pedig Ázsiával szemben Európában és az Egyesült Államokban még mindig elég alacsony.

Aczél Petra egy nemzetközi felmérés eredményére hivatkozva beszélt arról is, hogy az emberi tanultság szintje fordítottan arányos az olyan készségekkel, mint például a bátorság, a kockázatvállalás, az empátia vagy a kreativitás, holott a jövőben ezekre lenne igazán nagy szükség. „Egy olyan jövőtudás vár ránk, ami egy teljesen tudatos tudatlanság” – hangsúlyozta a szakember, aki úgy véli, nem is igazán az MI-nek, hanem magának az embernek a fejlesztése lenne a legsürgetőbb feladat, például a jobb agyfélteke hatékonyabb kihasználásával.

Az energiaalapú gondolkodás lehet a jövő egyik fontos képessége Rab Árpád jövőkutató szerint. Az NMHH innovációs laborjának vezetője úgy véli,

az energiafogyasztásunk fokozatos növekedése egy idő után nem jár együtt az életminőségünk folyamatos javulásával, ezért okos energiafelhasználásra lenne szükségünk és ebben az MI jó partner lehet, például az egyre kritikusabb globális vízprobléma megoldásában vagy az egészségügy területén

Utóbbi esetében az elmúlt három évben forradalmi változásokat tapasztalhattunk, számos olyan innováció indult el, amely hamarosan jelentősen megváltoztathatja az életünket. „Erről szól a mesterséges intelligencia mint technológia és nem arról, hogy a gyerekeink ne tanuljanak az iskolában” – tette hozzá Rab Árpád.

A szakmai konferencián számos további megközelítésből is vizsgálták az előadók az mesterségesintelligencia-tudatosság szerepét.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: NMHH)