Az űreszköz 2025 márciusában mindössze 26 órán át figyelte a galaxis központi dudorának térségét. A megfigyelés során kilenc egymáshoz kapcsolódó égterületből összeállított mozaikfelvétel készült, amely 4,8 négyzetfoknyi égterületet fed le.

Az Euclid projektben Magyarországról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet kutatócsoportja vesz részt.

A Tejútrendszer központja az égbolt egyik legsűrűbben benépesített területe, így különösen nehéz részletesen megfigyelni. Az űreszközt elsősorban több milliárd távoli galaxis megfigyelésére tervezték, ezért egyszerre rendelkezik nagy látómezővel és rendkívül jó térbeli felbontással.

Látható fényben működő kamerája még a legsűrűbb csillagmezőkben is képes elkülöníteni az egyes csillagokat, ahol más megfigyelések során azok képei gyakran összemosódnak. Az ilyen, egyszerre nagy kiterjedésű és részletgazdag térképek elkészítése más műszerekkel lényegesen hosszabb megfigyelési időt igényelne.

Az Euclid mérföldkövet jelent a gravitációs mikrolencsézéses exobolygó-kutatásban. A galaxis centrumának rendkívül nagy csillagsűrűsége különösen alkalmassá teszi ezt a régiót a más csillagok körül keringő exobolygók kutatására a gravitációs mikrolencsézés módszerével.

Ilyenkor egy előtérben elhaladó csillag gravitációja felerősíti egy távolabbi háttércsillag fényét. Ha az előtércsillag körül bolygó kering, annak gravitációs hatása jellegzetes nyomot hagy a fénygörbén, amelyből a bolygó kimutathatóvá válik, és tulajdonságai is meghatározhatók.

„Az elmúlt húsz évben közel 300 exobolygót fedeztek fel ezzel a módszerrel a Tejútrendszer központja felé tekintve. Az Euclid felvétele 51 ismert bolygórendszert is tartalmaz, és kulcsszerepet játszhat számos további rendszer pontos jellemzésében”

– magyarázta Jean-Philippe Beaulieu, az Institut d’Astrophysique de Paris kutatója, a program egyik kezdeményezője.

Bár a mostani megfigyelés nem volt elegendő új mikrolencsézési események közvetlen felfedezéséhez, tudományos értéke abban rejlik, hogy rendkívül pontos pillanatfelvételt nyújt a régióról. Az Euclid képein az egyes csillagok sokkal jobban elkülöníthetők egymástól, mint a legtöbb földfelszíni megfigyelés esetén, ami lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a jövőben észlelt eseményeket sokkal pontosabban értelmezzék.

A kutatók várakozásai szerint az Euclid adatainak segítségével mintegy 60 korábban felfedezett exobolygó tömege is pontosabban meghatározható lesz, köztük a Mars tömegéhez hasonló kisebb bolygóké is.

A most nyilvánosságra hozott adatok az Euclid Galactic Bulge Survey (EGBS) program keretében készültek, ami különösen fontos előkészítő szerepet játszik a NASA 2026 augusztusában induló Nancy Grace Roman űrtávcsövének exobolygó-kutatási programjában.

Az Euclid most közzétett felvételei egy referencia állapotot rögzítenek, amellyel a jövőbeli megfigyelések összehasonlíthatók lesznek, míg a Roman ugyanennek a régiónak az ismételt megfigyelésével várhatóan több mint ezer új exobolygót fedez majd fel gravitációs mikrolencsézés segítségével.

Az Euclid adatai a kozmológián túl is új kutatási lehetőségeket nyitnak.

„Az Euclid elsődleges célja a világegyetem nagyléptékű szerkezetének feltérképezése, most azonban láthatjuk, hogy az adatok ennél jóval szélesebb körben is hasznosulnak, például a Tejútrendszer és az exobolygók feltérképezésében is. Különösen izgalmas számunkra, hogy hozzájárulhatunk ehhez az ESA küldetéshez, és már dolgozunk a nem kevésbé rejtélyes sötét anyag és sötét energia részletesebb megértésén is”

– magyarázta Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, az MTA Lendület csoportvezetője, a magyar Euclid csapat szakmai koordinátora.

Az adatközléshez több tudományos publikáció is kapcsolódik, amelyek az új megfigyelések első eredményeit mutatják be, a képek és adattermékek pedig mostantól a nemzetközi kutatóközösség számára is hozzáférhetők. Miközben az Euclid-küldetés fő égboltfelmérése tovább folytatódik, a kutatók már a következő nagy adatközlésre készülnek, amely 2026 novemberében várható.
Az első év megfigyeléseit tartalmazó Euclid-adatbázis lehetőséget biztosít majd a galaxisok és kvazárok tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a világegyetem fejlődéstörténetének minden eddiginél részletesebb feltárására - olvasható a közleményben.

Ezek is érdekelhetnek:

Ha egy űrhajós lábbal előre zuhanna bele egy fekete lyukba, a teste fokozatosan megnyúlna, mint egy spagetti A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, amelyek még a fényt sem engedik megszökni gravitációs vonzásukból.

Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet)