A kutatók egy vadonatúj, RAVEN (Rapid Analysis of Variability in Exoplanet Networks) névre keresztelt elemző szoftvert vetettek be, hogy kiszűrjék a zajt, és rátaláljanak azokra a halvány jelekre, amik felett korábban elsiklott az emberi szem.

Az áttörést hozó eredményeket a Warwicki Egyetem asztrofizikusai vezetésével publikálták a The Astronomical Journal hasábjain, a kutatásban pedig többek között a University of Texas at Austin szakemberei is részt vettek.

A projekt során nem 118 új, távoli világ létét igazolták, miközben további kétezer ígéretes bolygójelöltet is listáztak, amelyek közül csaknem ezer teljesen új felfedezés. A TESS eredetileg úgy vadászik, hogy a csillagok fényének apró elhalványulásait figyeli, amikor egy bolygó elhalad előttük, de az adathalmaz olyan hatalmas, hogy a hagyományos módszerekkel egyszerűen túl lassú a feldolgozás.

Az új módszerrel egészen extrém helyekre is rábukkantak, például olyan ultrarövid keringési idejű bolygókra, amelyek kevesebb mint 24 óra alatt kerülik meg saját napjukat. A statisztikák szerint a Naphoz hasonló csillagok mintegy tíz százaléka rendelkezik olyan kísérővel, amely ennyire közel kering hozzá. Érdekes módon a kutatás megerősítette a Neptunusz-sivatag létezését is, ami azt jelenti, hogy a csillagokhoz nagyon közeli zónákban a közepes méretű gázbolygók rendkívül ritkák, mivel csillagok erős sugárzása valószínűleg elpárologtatja a légkörüket.

A RAVEN algoritmusának köszönhetően mostantól sokkal pontosabb képünk lehet arról, hogyan oszlanak el a bolygók a galaxisunkban, és melyek azok a rendszerek, amiket érdemes lesz a James Webb űrtávcsővel is tüzetesebben megvizsgálni a továbbiakban.

Ezek is érdekelhetnek:

Ahol az idő megáll, és ahonnan semmi sem szabadul – a rejtelmes eseményhorizont Öt kutató magyarázza el a kozmosz egyik legkülönösebb jelenségének rejtélyeit.

Egy tudós szerint öt dolog is bizonyítja a túlvilág létezését Van-e élet a halál után? Egy kanadai asztrofizikus szerint nem csak van, hanem erre több bizonyíték is akad.

Nem is olyan halott a Merkúr, mint hittük – rengeteg rejtélyes fényes csíkot azonosított be egy neurális háló a bolygón A tanulmány legfontosabb üzenete az lehet, hogy hogy a Merkúr mégsem egy 3 milliárd éves fosszília.

(Forrás: The Astronomical Journal, Space.com)