Az NSF-DOE Vera C. Rubin Obszervatórium, melyet az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF) és az amerikai Energiaügyi Minisztérium (DOE) finanszíroz, egy chilei hegytetőn megkezdte minden eddiginél részletesebb égboltfelmérő programját, amely alapjaiban változtatja meg a dinamikus univerzum tanulmányozását.

A tíz évre tervezett LSST égboltfelmérő program (Legacy Survey of Space and Time, vagyis a Tér és Idő Időtálló Felmérése) az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.

A következő tíz évben az obszervatórium néhány naponta újra és újra végigfényképezi a teljes déli égboltot, és egy nagyon mély, nagy felbontású színes mozgóképet készít az univerzumról. Ez régóta várt mérföldkő, több ezer ember sok évi munkájának betetőzése.

Az obszervatórium egyedülálló kialakítása ötvözi a hatalmas fénygyűjtő képességet, az égbolton való gyors mozgás képességét és a széles látómezőt.

A 3200 megapixeles kamerája – amely a világ legnagyobb digitális kamerája – körülbelül 40 másodpercenként készít egy új, részletgazdag felvételt. Ilyen sebességgel és érzékenységgel működve a Rubin egy egységes, jól hangolt rendszerként működik, amely minden éjjel rendkívüli megbízhatósággal és következetességgel képes megörökíteni a halvány objektumokat és a rövid, tranziens asztrofizikai jelenségeket. A Rubin pulzáló csillagokat, szupernóva-robbanásokat, galaxisok múltbeli állapotát, a sötét energia és a sötét anyag rejtélyeire utaló nyomokat, valamint teljesen új jelenségeket fog feltárni.

Egyes kozmikus folyamatok lassan, kiszámíthatatlanul vagy ritkán zajlanak le, ezért elengedhetetlen a tízéves felmérés. Azzal, hogy egy évtized alatt mintegy nyolcszáz alkalommal visszatér minden egyes pontra az égbolton, a Rubin adatai mélyreható, időben gazdag képet nyújtanak a tudományos közösségnek, amelyre szükség van a halvány égitestek feltérképezéséhez, a mozgó objektumok rögzítéséhez és az univerzum gyorsuló tágulásának tanulmányozásához.

A Rubin a Naprendszer eddigi leghatékonyabb felfedezőgépe is: azáltal, hogy minden éjjel körülbelül ezer képet készít, elképesztően részletes leltárt állít össze Naprendszerünkről, amely több millió aszteroidát és üstököst foglal magában.

Alig másfél hónap alatt, a korai optimalizációs felmérések során a Rubin több mint 11 ezer eddig ismeretlen kisbolygót, köztük 33 Föld-közeli objektumot és 380 Neptunuszon túli objektumot fedezett fel.

A Rubin emellett elősegíti a többcsatornás csillagászat fejlődését is. Az obszervatórium gyors és több színben végzett megfigyelései – amelyek többek között olyan gyorsan lecsengő jelenségekre irányulnak, mint a csillagrobbanások, az aktívan táplálkozó fekete lyukak és a kompakt objektumok közötti ütközések – fogják a világ többi teleszkópját riasztani, hogy folytassák ezen gyors események nyomon követését.

Az obszervatórium minden éjjel körülbelül tíz terabájt adatot gyűjt, és akár hétmillió riasztást is generál az éjszakai égbolton bekövetkező változásokról. Ezek a riasztások az úgynevezett brókerekhez, azaz riasztás-közvetítőkhöz kerülnek, ezek olyan automatizált rendszerek, amelyek szortírozzák és osztályozzák a változásokat, hogy a tudósok gyorsan tudjanak reagálni.

Az LSST befejezésekor a végleges adatkészlet sok milliárd objektumot és több billió mérési pontot fog tartalmazni, amelyek mindegyike a rendszeres adatközzétételek keretében elérhető lesz.

Ez az első alkalom, hogy ilyen hatalmas mennyiségű csillagászati adat áll majd ilyen sok ember rendelkezésére, megnyitva ezzel az utat újfajta felfedezések előtt mind a tudósok, mind a nagyközönség számára. A projekt a világ minden tájáról várja az érdeklődőket, hogy használják az adatait. A program riasztásai azonnal, a többi adat pedig két évvel a közzététel után lesz elérhető mindenki számára. Az amerikai és chilei kutatókon kívül 43 ország kutatói és mérnökei vesznek részt az obszervatórium programjában, köztük 25 magyar szakember.

Az obszervatórium névadója Vera Rubin (1928–2016) csillagász, aki az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatta a sötét anyag létezésére.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a magyar űrkutatással Teszteld tudásodat, és derítsd ki, mennyire vagy otthon a magyar űrkutatás izgalmas világában!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Kvíz: mennyire ismered a fekete lyukak titokzatos világát? A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, lássuk, te mennyit tudsz róluk.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

(Forrás: HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet)