A gyémántok nem csak kemények és gyönyörűek – de örökkévalóak. Vagy (emberi szempontból legalábbis) elég közel állnak ahhoz, hogy azok legyenek, és épp ez a tulajdonságuk nyithat új távlatokat az adattárolásban. Egy forradalmi technológiának köszönhetően ugyanis a gyémántok az információt akár több millió éven keresztül is megőrzik. A Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói pedig legutóbb jelentős áttörést értek el a területen: gyémánt alapú tárolómegoldásukkal elképesztő, 1,85 terabájt/köbcentiméter sűrűséget értek el – számol be róla az Interesting Engineering.

A technológia a gyémántok egyedülálló atomi szerkezetére épít, amely lehetővé teszi az adatok hatékony kódolását, így példátlan tárolási médiumot hoz létre a hosszú távú adatmegőrzés számára. Mint a kutatók elmondták:

“A gyémánt tárolóközeg fluoreszkáló üresedési központokat használ, amelyek rendkívül strapabíró tárolóegységként működnek. Ez a megoldás 14,8 terabit/köbcentiméter sűrűséget és több millió éves élettartamot biztosít.”

Talán mondani sem kell, hogy a hagyományos adattárolási módszerekhez képest ez mekkora előrelépés, mind a tartósság, mind pedig a kapacitás szempontjából. A technológia alapját a gyémánt kristályrácsának ultragyors lézerimpulzusokkal történő manipulálása adja. Ezek a lézerek eltávolítanak bizonyos szénatomokat, így mikroszkopikus üres terek keletkeznek, amelyek adattároló helyként szolgálnak. Az üresedések sűrűségének és fényerejének precíz szabályozásával hatalmas mennyiségű információ kódolható. Összehasonlításképp: egyetlen gyémántlemez akár 2000-szer több adatot képes tárolni, mint egy hagyományos Blu-ray lemez.

A módszer hatékonyságának bizonyítására a kutatók sikeresen eltárolták és visszanyerték Eadweard Muybridge híres fényképeit. Az adatokat a képpontok fényerejének és az üresedések fényerőszintjének összehangolásával rögzítették, és több mint 99%-os pontosságot értek el. Ez a teljesítmény jól mutatja a technológia alkalmazhatóságát a digitális adattárolás területén.

A fentiek ellenére a technológia sajnos jelenleg még nem áll készen a kereskedelmi felhasználásra – elsősorban, mint az kitalálható: a magas költségek miatt. Az ultragyors lézerek és fluoreszcens képalkotó rendszerek ugyanis továbbra is rendkívül drágák. A kutatók azonban optimisták, és bíznak abban, hogy a további fejlesztések révén a technológia egyszerűsödik és megfizethetőbbé válik. Ha pedig ez megtörténik, az az egész civilizáció számára előrelépés: elérjük az akár a korokon is túlmutató, időtlen adattárolást.

(Kép: Pixabay/Bru-nO)