Neumann János neve a köztudatban leginkább a mai, digitális számítógépekkel kapcsolatban merül fel, pedig a kutató valódi polihisztor volt. Jelentős eredményeket ért el a matematika, kémia, fizika, mérnöki tudományok, és közgazdaság terén, egyetemi oktatóként is tevékenykedett, illetve nagy szerepe volt az atombomba kifejlesztésében is.

A budapesti születésű Neumann már kisgyermekként rendkívüli tehetségnek számított és kivételesen jó emlékezőtehetségű volt. Hat éves korában már folyékonyan tudott ógörögül, latinul, anyanyelvi szinten beszélt németül, és már ekkor nyolcjegyű számokat szorzott össze fejben. Elemi iskolai tanulmányai után, 1913-tól a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult tovább, amely abban az időben Magyarország legjobb középiskolája volt, itt végzett például Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus, és Harsányi János, szintén Nobel-díjas közgazdász.

1921-től a berlini egyetemre járt, ám amikor Németországban észlelte a politikai légkör megváltozását, elfogadta a Princeton Egyetem hívását és Amerikába hajózott 1930-ban. Princetonban John von Neumann néven lett az új, Magasabb Tudományok Intézetének legfiatalabb professzora, majd hamar annak egyik vezető személyiségévé vált.

Neumann munkássága nem csupán kutatói munkája miatt jelentős, hanem azért is, mert felismerte, hogy elméleti síkon megfogalmazott felvetései hogyan kamatoztathatók a közgazdaságban, az atomenergia felhasználásában, illetve hogy a gyakorlati problémákat hogyan segítheti a számítógépek új, általa tervezett architektúrája (például a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer), amit ma is Neumann-elveknek neveznek.

Neumann részt vett a Manhattan-projektben is, amelynek célja a II. világháború alatt az atomfegyver kifejlesztése volt. 1943-ban csatlakozott tudóstársaihoz, akik akkor már a Roosevelt amerikai elnök által alapított Uránium Bizottságban dolgoztak, Los Alamosban. Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenõ mellett Neumann matematikusként végzett számításokat annak érdekében, hogy rájöjjön, miként lehet a kritikus tömeget gyorsan elérni.

Neumann János hitt abban, hogy az atomenergia felhasználása mélyebb változást fog előidézni az emberi társadalomban, mint bármely más felfedezés korábban. Azt gondolta, néhány éven belül annyi energia áll majd rendelkezésre, hogy mindenki szabadon, fogyasztásmérő nélkül hozzájuthat, akárcsak a levegőhöz.

Neumann lett Washingtonban az egyik legbefolyásosabb kutató, amikor az öt tagú Atomenergia Bizottság egyikévé választották 1954-ben. Részt vett a hasadási bomba fejlesztésében,  és jelen volt egy kísérleti robbantásnál is a déli Csendes-óceánon 1946-ban, de a hidrogénbomba működését már nem ő maga számította ki, hanem az általa létrehozott számítógépek.

Tudományos pályafutása során behatóan foglalkozott kvantumelmélettel, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása, illetve az ő nevéhez fűződik a játékelmélet megteremtése, amelyet Morgensternnel készített el.

1945 júliusában írta meg azt a művét (First Draft of a Report on the Edvac), amelyben a "Neumann-elvek"-ként ismert megállapításait fogalmazta meg, és még ebben az évben a cambridge-i egyetemen elkészült az első elektronikus, tárolt programú számítógép, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már Neumann elvei alapján működött.

A többek között Neumann János örökségének minél szélesebb körű megismertetését célul kitűző Neumann János Számítógéptudományi Társaságot (NJSZT) 1968-ban alapították, ma mintegy 2300 tagot számlál. A társaság informatikai szakemberek tájékoztatásában és tapasztalatcseréjében is fontos szerepet játszik, emellett az informatikai kultúra terjesztését, és oktatását is zászlajára tűzte. A Neumann Társaság 2023-ban Neumann 120 címmel nagyszabású rendezvénysorozatot rendez névadójuk születésének 120. évfordulója alkalmából.

A Neumann-emlékév nyitó szakmai rendezvényét, a 2023. január 18-án megrendezett Magyar Informatika Napja konferenciát Neumann Egyesült Államokban élő 88 éves lánya, Marina Whitman-Neumann videóüzenetben rögzített nyitóbeszéde indította, majd a tudós munkásságának mai hatásáról hangzottak el szakmai előadások: a Neumann játék- és növekedéselméletéről, továbbá arról, hogyan léptünk a Neumann-elvű feldolgozástól az elosztott mély gépi tanulásig.

Az egyik legérdekesebb bemutató témája az első hazai elektroncsöves számítógép, az úgynevezett M-3 története volt Dömölki Bálint előadásában, aki maga is részt vett a korszakalkotó gép tervezésében és létrehozásában. A Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutató Csoportja által épített számítógép bejelentésének dátuma tekinthető a magyar számítástudomány megszületésének, ezt a napot azóta a Magyar Informatika Napjaként ismerjük.  A számítógép a Szovjetunióból kapott tervdokumentáció alapján készült, de a berendezés fő elemeit, az elektroncsöveket a magyar Tungsram  gyártotta, illetve egyedi magyar fejlesztés volt a memóriát helyettesítő mágnesdob is. A gép elsődlegesen műszaki tudományos számítások végzésére készült, fizikai tulajdonságait tekintve pedig mintegy 30 négyzetméteres területet foglalt el, 770 elektroncsőből és 2000 kuprox-diódából állt, 10 kW-os fogyasztása miatt hűtése komoly problémát okozott. Első magyar fejlesztésű elektronikus számítógép lévén, kulcsszerepe volt a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztésében, és népszerűsítésében.

Az M-3 gépen szólalt meg az első magyar „számítógépes zene” is: minden programnak jellegzetes zenéje volt, amelyet programozója már jól ismert; így például a diagnosztikai programok „zenéjéből” megállípatható volt, hogy a gép jól vagy hibásan működik-e.

Neumant 1955-ben csontrákkal diagnosztizálták, amely később a gerincét is megtámadta. A betegség kialakulását nagy valószínűséggel az atombomba előállításakor szerzett sugárfertőzés okozhatta. Betegsége alatt is folyamatosan A számítógép és az agy című előadásán dolgozott, a kézirat azonban befejezetlen maradt.

Amikor Bay Zoltán, szintén világhírű magyar fizikus meglátogatta a már súlyos beteg Neumannt,  ő állítólag azt mondta neki, nem érti az emberek miért félnek az atomenergiától, inkább kell félniük attól a diagnózistól, hogy rákot találtak a testükben. Néhány hónappal később vette át Eisenhower elnöktől a Szabadság Érmet.

A soron következő, Neumann Társaság által, Neumann 120 keretein belül rendezett esemény Neumann János budapesti szülőházának megkoszorúzása lesz,  a világhírű tudós halálának 66. évfordulóján, 2023. február 8-án.

(Borítókép: Getty Images/Bettmann)