Az új sztár-üstökös hivatalos felfedező az infravörös fénytartományra optimalizált NEOWISE űrteleszkóp volt (Near-Earth Object Wide-field Infrared Space Explorer). Azóta az üstököst számos űrteleszkóp és csillagvizsgáló észlelte, de látták a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai is és természetesen a földi amatőr és profi csillagászok. 

Az üstökös fénye valójában napfény, amely visszatükröződik a NEOWISE-ról távozó vakító gáz és por csóváról, ahogy az égitest egyre távolodik a Naptól. Néhány fényképben látható egy második farok is, mely ionizált részecskékből áll, az üstökös fejéből eredve, (ezt hívják kómának) és a napszél okozza. 

A C/2020 F3 Neowise üstökös már egy ideje itt száll a fejünk felett, de eddig főképp a kora hajnali órákban lehetett megpillantani kevéssel a keleti horizont felett, ami sok helyütt nehezítette az észlelhetőséget.

Fényessége július elején +1 magnitúdó értékű volt, a róla készült képeken gyakran tűntek fel látványos NLC-k (éjszakai világító felhők) melyek ugyan kissé zavarhatták a látványt, de más nézőpontból talán éppen hogy varázslatosabbá tették az élményt. 

A NEOWISE-üstökös azonosításához az MCSE nyomán a Sky and Telescope keresőtérképét ajánljuk, mellyel jól tervezhető a megfigyelés, nyomon követhető az égitest pályája.

"Az üstökös átmérője körülbelül 5 kilométer, és mint a legtöbb üstökös, valószínűleg körülbelül felerészben vízből és felerészben porból áll" - mondta el Emily Kramer a NASA sugárhajtómű-laboratóriuma NEOWISE tudományos csapatának társ-kutatója, aki statisztikai alapon kísérelte meg kiszámolni mennyi víz van a NEOWISE üstökösben. 

"Körülbelül 13 millió olimpiai úszómedenceről van szó" - árulta el a végeredményt. "Szóval jó sok víz."

Július végén a Nagy Medve alatt kereshetjük és végre hajnal helyett kora este is megpillanthatjuk, már egészen alapszintűnek számító távcsővel is. A fényessége július közepén várhatóan 2,0-2,5 magnitúdó körül alakul majd, a hónap végére 5 magnitúdóra csökkenve. A Neowise naptávolsága, július 19-én éri majd el a 30 fokot, és 15-e óta tűnik fel a kora esti égbolton.

Nem árt, ha az üstökösvadászat alkalmával jó északi horizontot látunk, és a légkör átláthatósága is fontos lehet, így a hidegfrontokat követő éjszakákat (ezekből jócskán akad mostanában) javasoljuk, mivel ezek a körülmények javítják siker esélyét, és a kapott észlelési élményt is. 

Jó hír, hogy most az üstökös cirkumpoláris pályán halad, vagyis nem nyugszik le a horizont alá. Az Időkép július 13-ról 14-re virradó, éjszakai felvétele szépen illusztrálja ezt.

A NEOWISE üstökös jelenleg kb. 111 millió kilométerre van a Földtől - ami körülbelül negyede a Föld-Nap távolságnak, és egy rendkívül elliptikus pályán halad, amely hatalmas távolságba repíti a Naptól - mondta Joe Masiero, az üstököst felfedező NEOWISE vezető kutatója. A Föld átlagosan körülbelül 150 millió km távolságra van a Naptól. 

Az üstökös sebessége körülbelül 231 000 km/h, és nem jelent veszélyt a Földre - tette hozzá Masiero.

"Az a tény, hogy egyáltalán láthatjuk, az teszi egyedivé. Elég ritka, hogy egy üstökös elég világos legyen ahhoz, hogy szabad szemmel vagy akár csak távcsővel is megpillanthassuk" - tette hozzá. "Legutóbb, 1995-ben és 1996-ban fordult elő ilyen esemény a Hale-Bopp üstökösnél, tehát már jó ideje."

A legfrissebb üstökösészlelések az MCSE honlapjának észlelésfeltöltőjén követhetőek nyomon.

(Forrás: LiveScience, MCSE, NASA Képek: NASA, Időkép, MCSE)