1848-ban felfedeztek egy űrbeli objektumot, ami úgy mozog, mintha élne

2026 / 03 / 15 / Bobák Zsófia
1848-ban felfedeztek egy űrbeli objektumot, ami úgy mozog, mintha élne
Miközben Magyarországon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc zajlott, csillagászok egy csoportja szivacsszerű objektumot talált, ami azóta is tartogat érdekességeket a kutatók számára.
Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

A Szaturnusznak jelenleg 274 holdját tartják számon hivatalosan, de nem kizárt, hogy a közeljövőben még többet fedeznek majd fel a csillagászok. A bolygó körül ugyanis számos apró kísérő kering - közülük 128-at csak a tavalyi év márciusa során észleltek, illetve ekkor erősítették meg a felfedezésüket. 178 évvel ezelőtt azonban még sokkal kevesebbet ismertek a szakértők: a Szaturnusz egyik legkülönösebb holdja emiatt, és furcsa tulajdonságai miatt 1848 egyik nagy csillagászati érdekességének számított.

A görög mitológia egyik titánja után Hyperionnak (Hüperión) keresztelt holdat 1848-ban egymástól függetlenül többen is detektálták - William Cranch Bond és fia, George Phillips Bond az Egyesült Államokban szeptember 16-án, valamint William Lassell az Egyesült Királyságban két nappal később. Lassel azonban megelőzte Bondékat a holdról szóló publikálással és az elnevezéssel is, így a Szaturnusz akkor ismert nyolcadik holdja eleinte főként az ő nevéhez kötődött.

A Hyperion legszembetűnőbb sajátossága, hogy rendkívül szabálytalan: úgy néz ki, mint egy fürdőszivacs a benne található rengeteg kráter és üreg miatt.

A lyukak méghozzá egészen rejtélyesek, az űreszközök által készített felvételek tanúsága szerint több kráter fala vagy pereme világos, de az aljukon valamilyen sötét anyag található. A holdat 2005-ben vizsgáló Cassini szonda hiperspektrális felvételei arra utalnak, hogy a világos és a sötét anyag is jégből áll, és a jég szén-dioxidot is tartalmaz. A Hyperion nem csak lyukacsos szerkezete, hanem anyaga miatt is nagyon “könnyű”, a sűrűsége csak fele a víz sűrűségének, és feltehetően a szén-dioxidon kívül metánt is tartalmaz nagyobb mennyiségben.

A 410 x 260 x 220 kilométeres hold 1 500 000 kilométerre kering a Szaturnusztól, de a keringése inkább bukdácsolásnak nevezhető, mivel kaotikusan és kiszámíthatatlanul jut át az elliptikus pályáján, miközben forgása állandóan változik. Ez a szinte élőnek tűnő, zavaros mozgás részben a Titánnak, a Szaturnusz legnagyobb holdjának köszönhető, ami hatással van a Hyperionra, és fenntartja a kisebb hold excentrikus forgását.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute)

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben

Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
A zsebtolmács, ami tényleg működik: ilyen a Vasco Translator M4.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.