2000 éves, ókori "csúcsorvos" sírját tárták fel Magyarországon

2023 / 04 / 25 / Bodnár Barna
2000 éves, ókori
A mai Jászság területén eltemetett, Krisztus utáni első században élt gyógyító kivételes tudású szaktekintély lehetett, aki fémötvözetekből készült sebészeti eszközeivel bonyolult műtétekre volt képes. A cserélhető pengéjű szikéket, fogókat, fogászati eszközöket, illetve csontkaparókat a magyar régészek kivételesen jó állapotban találták meg az orvos maradványai mellett.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat közös ásatásra tavaly került sor, amelyet intenzív előzetes munka előzött meg. A felszínen a régészek értékes avar kori, rézkori leleteket találtak, ezután részletes terepbejárást, magnetométeres felderítést végeztek. Ez alapján vélelmezték, hogy itt egykor temető lehetett, a különleges, első századi orvos sírjának felfedezése azonban a szakértőket is váratlanul érte, mondta Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet igazgatója a felfedezés kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Borhy László akadémikus, régész, az ELTE rektora szerint a lelet - amely egy szarmata kori orvos maradványait, és teljes orvosi felszerelését tartalmazza - rendkívül ritka. A római korban gyakori volt, hogy a nagytudású orvosok vándoroltak, hivatásukat a birodalom több területén is gyakorolták, így valószínűleg az egykori orvos a Római Birodalom határain belül és kívül is gyógyított. A szénizotópos kormeghatározás alapján

az orvos 50-60 éves lehetett, és Krisztus után 25 és 125 között temették el. Traumára, vagy betegségre utaló nyomot nem találtak a maradványokon.

Ekkoriban a mai Jászság szarmaták által lakott, a Római Birodalmon kívül eső terület volt, úgynevezett barbarikum. Bár ekkor már folyamatban volt Pannónia római meghódítása, viszont a terület csak később, időszámításunk szerint 175 körül vált tartománnyá. Az orvos halálának idejében tehát ez a Római Birodalmon kívül eső terület volt, körülbelül 75 kilométerre a birodalom dunai határától. Az, hogy az orvos római, szarmata, vagy más területről származott-e majd későbbi, genetikai vizsgálatok deríthetik ki.

A Jászberényhez közel eső ásatási területen magnetométeres felméréseket végeztek, mert ez a módszer terepbejárással kiegészítve kifejezetten pontos előrejelzést tud adni egyes lelőhelyek régészeti fedettségéről és intenzitásáról. Samu Levente, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet tudományos segédmunkatársa azt mondta, kora középkori avar kori temetőt sejtettek ezen a helyen, így viszonylag váratlan volt a sekély, a mai szántási felszíntől számítva mindössze 60 centiméteres sírhely felbukkanása, amelyben ráadásul az emberi maradványok mellett fém tárgyakat is találtak. Az eszközök között volt fogászatai fogó, orvosi csipesz, csontkaparó, spatula, illetve a holttest jobb térdének külső oldalán egy kerek kő is, amelyet az orvos valószínűleg gyógynövények, gyógyszerek összedolgozására használhatott. Két, egyelőre ismeretlen eszköz részét is megtalálták, amelyek közül az egyik egy mérleg alkatrésze lehetett, a másik pedig egy nagyobb orvosi kés, vagy fúró nyele.

A korszak viszonyai között a sírban talált, fémből készült eszközök csúcsminőségűnek számítottak, bonyolult orvosi beavatkozásokra is alkalmasak voltak. Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója elárulta, hogy amikor a régészektől először hallotta a felfedezés hírét, azt gondolta, nem lehetséges, hogy ilyen korai időből ilyen szintű orvosi eszközök kerültek elő. Ez ugyanis olyan tudást feltételez, ami csupán 100 évvel később, a Krisztus utáni második században alakult ki, nevezetesen, hogy az akkori - főként görög származású - orvosok képesek voltak az úgynevezett testüregi sebészetre, ami a test felnyitását, illetve a csontok gyógyítását is magában foglalta. Egészen a 19. századig ez szinte lehetetlen volt, hiszen a fertőtlenítés, a vérpótlás, vagy a fájdalomcsillapítás hiányában a betegek nagy része a sebészeti beavatkozás során belehalt a fájdalomba, vérveszteségbe, vagy a fertőzésbe. Igaz ugyan, hogy a rómaiak az ecettel és forró vízzel történő alapszintű fertőtlenítést már ismerték, de túlnyomórészt csak testfelszíni sebészetet végeztek, vagyis dárdák, íjak okozta sérüléseket láttak el, illetve amputáltak.

Ez a felszerelés tehát azt mutatja, hogy a rézből, acélból készült, cserélhető pengéjű eszközök gazdája korának "csúcsorvosa" lehetett, egy nagyrabecsült szaktekintély, aki valamilyen okból a Római Birodalom kívüli területre vándorolt.

Hasonló szintű orvosi felszerelést, csak a Krisztus után 79-ben elpusztult Pompei városában találtak, azonban ez a terület össze sem hasonlítható az akkor Jászság területén lévő barbarikummal. Ami a fejlettséget illeti, a Római Birodalom központjához Pompei akkoriban úgy viszonyult, mint a mai Londonhoz például Svájc, Pannónia barbár törzsek által lakta területei viszont jóval elmaradottabbak voltak, magyarázta Varga.

Az egyik, sírban talált, úgynevezett csontkaparót a mai korban is használják a sebészek, főként a törött csontok összeillesztésére, egy másik eszköz, egy gyökér kiemelő fogó pedig valószínűleg a fogak gyökerének eltávolítására szolgálhatott. Egyébként az orvos maradványaiból az is kiderül, hogy egyik foga, és bölcsességfoga is hiányzik, a csonthártya gyógyult állapota pedig arra utal, hogy ezeket még élete során, szakszerűen kihúzták, nem pedig halála után vesztette el azokat.

Gulyás András, a Jász Múzeum régész muzeológusa azt mondta, ebben az időszakban a Jászság területén nagyrészt szarmaták éltek, így az orvos őket, de még valószínűbb, hogy közülük egy magas társadalmi presztízsű, nagyméltóságú vezetőt jöhetett gyógyítani, vagy épp őt kísérte. Az első század ugyanis - főként ezen a területen - a változások kora volt, közel volt a rómaiak északi hadi útja, ezért nagy volt a népek mozgása a térségben, illetve a Birodalom befolyása is jelentős lehetett. A Rakéta kérdésére Gulyás azt mondta, az alapján, hogy a sírt nem rabolták ki - ahogy ez a szarmaták között jellemző volt - arra enged következtetni, hogy az orvost valószínűleg nagy tisztelet övezte. Valószínűleg ennek köszönhető a sírhely szinte teljesen sértetlen volt, leszámítva egy állat által ásott járatot, amely a holttest bal lábánál indult, és egészen a fejig tartott. Így kerülhetett át az egyik orvosi eszköz a test lába mellől egészen a fejéig, mintegy két métert megtéve több mint kétezer év alatt. A test maradványait tekintve a gerinc és a bordacsontok szinte teljesen elporladtak, a koponya és a lábfejek viszont jó állapotban maradtak fent.

A régészek munkáját a tavalyi év során meglehetősen viharos időjárás kísérte, ezért gyorsan, szinte rohamtempóban kellett kiemelniük a leleteket, ennek ellenére úgy döntöttek, hogy viszonylag lassan, "in situ" járnak el, vagyis a maradványok alá mélyre ásva, a földdel együtt, azokat a megtalált pozícióban tartva szállítják el a helyszínről. Így kerültek az ókori orvosi eszközök Döbröntey-David Szilvia, okleveles restaurátorművészhez, aki aztán a korrózió miatt összetapadt szikéket és fogókat szétválasztotta. Ekkor fedezték fel, hogy a fém mellett farostok is vannak a maradványok között, ebből jutottak arra a következtetésre, hogy az eszközök fa dobozban kerülhettek a sírba. A maradványok elemzése alapján határozták meg azt, hogy ezek mekkora dobozok lehettek, így sikerült a lelet mellett jelenleg látható korhű tárolókat létrehozni. Az orvosi eszközöket a korban ritkának számító, tausírozás nevű módszerrel díszitették. Ezen különleges eljárás során azt a jelenséget használták ki, hogy a fémötvözetek különböző színe kontrasztot alkot: a tárgyba mintát vésnek, majd más, rendszerint nemesfémből készült huzalt kalapálnak a vésetbe, amely így elütő színével díszíti a tárgyat. A sírban továbbá egy sárga színű homogén anyagot is találtak a tárgyakra tapadva, az elemzések során a vason kívül ként is tartalmaz, így a feltételezés szerint valamilyen gyógyszer maradványa lehet.

A régészek szerint az ásatás idén is folytatódik azon a területen, ahol a rendkívüli jelentőségű sírhelyet és maradványokat találták, eközben pedig elvégzik a rejtélyes ókori orvos maradványainak genetikai vizsgálatát is.

(Fotók és videó: Bodnár Barna - Rakéta)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
Az internetes kereskedelem széles termékpalettájával és az egyre kedvezőbb ajánlatok térnyerésével egyre csak nő az online vásárlások száma. Ezzel párhuzamosan a vásárlásokat érintő csalások és visszaélések száma is egyre gyakoribbnak bizonyul. A megoldás a megfelelő körültekintés és a tájékozódás. Nagyban növeli a vásárlás biztonságát a piactereken az adásvételi szerződés készítése, amelyet a Szerzivel ma már könnyen és egyszerűen elkészíthet otthonról.
Harvardi tudósok: Lehet, hogy rejtőzik egy fejlett technológiájú, ismeretlen civilizáció itt, a Földön
Harvardi tudósok: Lehet, hogy rejtőzik egy fejlett technológiájú, ismeretlen civilizáció itt, a Földön
Elég rangos intézmények kutatói írják, hogy nem szabad kizárni ezt a lehetőséget sem – az ebből az állításból kinövő, esetleges következmények pedig még ennél is vadabbak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.