2019: a legforróbb év Európában

Európa még soha történetében - mióta erről feljegyzések készülnek - nem élt át olyan forró évet, mint amilyen a tavalyi volt. A világ többi része második legmelegebb évét könyvelhette el, épphogy csak elmaradva a 2016-os, addig nem tapasztalt extremitásoktól - tette közzé az Európai Unió Climate Change Service éghajlatváltozási szolgálata szerint.

A riasztó lista folytatódik

• A 2019-es volt az ötödik egymást követő év a „rendkívül meleg évek” sorozatában. A legerőteljesebb felmelegedést Alaszkában és az Északi-sarkvidék egyes részein mérték. 
• A tavalyi év körülbelül 0,6 °C fokkal volt melegebb, mint az 1981–2010 közötti időszak átlaghőmérséklete. A globális átlagos felszíni hőmérséklet csak 0,04 ° C fokkal volt alacsonyabb, mint 2016-ban, amely a legmelegebb feljegyzett év volt az El Niño időjárási jelenséget követő hőhullám miatt.
• 2010–2019 volt a legmelegebb évtized, mióta 1979-től kezdődően, a Föld hőmérsékletet mérik. Az elmúlt öt évben a Föld hőmérséklete 1,1 ° C és 1,2 ° C fokok közötti értékkel volt az iparosodás előtti idők hőmérséklete felett.
• Az adatok szerint a szén-dioxid koncentrációja a légkörben tovább növekedett.
• A hivatalos adatokat az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S) és a Copernicus Atmoszféra Megfigyelő Szolgálata állította össze, fejlett számítógépes modellek felhasználásával. 

Jean-Noël Thépaut, a Középtávú Időjárás-előrejelzés Európai Központjának munkatársa elmondta: „Az elmúlt öt év volt az öt legmelegebb évünk, az elmúlt évtized a legmelegebb évtizedünk, ezek kétségtelenül riasztó jelek.”

Tavaly nyáron hőmérsékleti rekordok dőltek szerte Európában, különösen Franciaország, Németország és Hollandia szenvedett. Az éves ausztráliai tüzek, továbbra is tombolnak, szintén a feljegyzések szerinti legrosszabbak, amit valaha tapasztaltak az ott élők, legalább részben a perzselő hőmérséklet miatt. A klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület 2018. évi jelentése figyelmeztetett: 

Az emberi cselekvési szokások példátlan skálájú megváltoztatására van szükség, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C fokkal az iparosodás előtti szint feletti érték alá lehessen szorítani.

2019 negatív klímarekordjai egybeestek egy klímaszempontból kulturálisan jelentős évvel, amelyben az éghajlati aktivizmus és a tüntetések fokozódtak. Az év szavát már említettük és Greta Thunberg, egy diákaktivista, világszerte több millió diákot ösztönzött az éghajlati válság tudatosítását célzó iskolai sztrájkokban való részvételre, az év végén pedig a Time Magazine az “Év Emberének” választotta őt.

(Forrás: Forbes Képek: Unsplash)