Michael Lynch a Forbes amerikai kiadásának energiaipari témákkal foglalkozó újságírója az Energiapolitikai Kutatási Alapítvány kiemelt tagja, a stratégiai energia- és gazdasági kutatás elnöke. Közel 30 évet töltött kutatással az MIT Energialaboratórium és Nemzetközi Tanulmányok Központjában valamint az IHS Global Insightnál, mint energiagazdasági vezető. Dolgozott az Egyesült Államok Energiagazdaságtan Szövetségének elnökeként, és 2016-ban megjelent a "The Peak Oil Scare and the Coming Oil Flood" című könyve.

Tevékenységét talán összefoglalhatjuk úgy, hogy érti az energiaipar hogyanját és mikéntjét, bal kezének mutatóujját a globális energiapolitika pulzusán tartva, jobbjával folyamatosan publikálva következtetéseit. A két ünnep között viszont ő is lazított egy kicsit, így nem meglepő, hogy a szokásos professzionális cikkek után egy szatirikusabb hangvételű listában foglalta össze az iparág elmúlt egy évét. Így született meg 2019 Szatirikus Energiaipari Díjainak tizennégyes listája.

Nem létező díjak

1. A „Pander Bear” díj: Elizabeth Warren politikus kapja a repesztéses olajbányászatot tilalmának támogatásáért, ami szimpatikus lehet a progresszívebb erőknek, ami neki jól jöhet az előválasztásokon, de valójában tudománytagadás.
2. Andy Warhol 15 perces hírnév díja: Greta Thunberg

3. A "Félrement jó szándékok díja": mindenki, aki megemelte a belföldi energiaárakat, és ezért tüntettek ellene.
4. "Erick Brenn egyszerre pörgő tányérok díja": Elon Musk kapja számos új autómodell kidolgozásáért, a Hyperloopon végzett munkájáért, a Marsra irányuló misszió megtervezéséért és a Neuralink projektért.

5. A „Ha nem tudsz nélkülem élni, miért nem vagy még halott?" díj azoknak a repesztéses olajbányászatot ellenzőknek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az eljárás elpusztítja a bolygót.
6. A “The Walking Dead” díj: a palaiparnak, amely folyamatosan növeli a termelését, miközben a kilátások szinte egyöntetűen és mindig rosszak.

7. A "Huzivoni (Dr.Dolittle) díj" mindazoknak, akik a fogyasztókat hibáztatják a kábítószer-probléma miatt, de a szén-dioxid-kibocsátásért a termelőket. (Korábban ez a Janus-díj volt, de a klasszikus műveltséggel rendelkezők növekvő ütemű kihalása miatt átnevezték.)
8. Erich von Daniken „Nem értem, de elmagyarázom” díj: Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi képviselőasszony számára, aki olyan repesztéses olajbányászat okozta szennyeződésről számolt be, amely nem repesztéses olajbányászat által érintett helyről származott.

9. George Michael „You’ve got to have faith” díj az olajhozamcsúcs-képviselőknek, akik közül néhányan még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy a vég közel van,  vagy már el is múlt, vagy valami.
10. Mark Twain „A halálomról szóló pletykák erősen túloznak” díj a Ghawar olajmezőnek (A „Ghawar haldoklik” lökhárító-matricák még a 2000-es évek elejéről származnak.)
11. A Véletlen Útitárs Díj: A repesztéses olajbányászatot ellenző aktivistáknak, akiket tudtukon kívül Oroszország támogat.

12. Meatloaf „I’ll do anything for love, but not that” díj, az atomenergiaipar-ellenes környezetvédőknek.
13. The Beatles’ “With a little help from my friends” díj, az OPEC-nek.
14. A „I'm All Right Jack” díj a kaliforniai Berkeley-nek az új épületekbe történő földgáz-bevezetés betiltása miatt, ami a már amúgy is túlárazott lakáspiacon megemelte a házárakat.

A szatirikus hangvételűnek szánt lista elemeit végigolvasva, a sorok között felsejlik az erősen konzervatív, hagyományos energiahordozókra esküt tévő energialobbi, és a mögötte meghúzódó gazdasági érdekcsoportok krédója. A megújuló energiaipar eredményeit marginalizálni igyekvő, a környezettudatosságot tudománytalanságnak beállító humor - a Rakéta szerzőjének nem csekély mértékben szubjektív véleménye szerint - erőltetett, bár ez a tanulság súlyán mit sem csökkent:

A tisztábban, környezettudatosan előállított energia piacának szereplői és a fosszilis energiatermelők között dúló, az élhetőbb jövőért folyó versenyben a leköszönő haszonélvezők nem adják majd könnyen pozícióikat.

(Forrás: Forbes Képek: Piqsels, Wikipédia, Wikimédia)