Bár a hivatalos tesztek már 2021-ben elkezdődtek, az ukrajnai háború jelentős hatással volt a fejlesztések irányára és ütemére. A francia fegyveres erők számos tanulságot vontak le a konfliktusból – különösen a kis költségű drónok sikeres alkalmazásáról felderítésre és célpontok támadására. A földi rendszerek ugyanakkor továbbra is komoly kihívásokkal küzdenek, legyen szó a ráfordított költségekről, az adott rendszerek komplexitásáról vagy éppen a harctéri alkalmazkodóképességről – írja az Interesting Engineering.

A francia ütemtervet a legutóbbi Collaboration Homme-Machine (CoHoMa) hadgyakorlat is megerősítette. Ez a gyakorlat kifejezetten az ember és gép együttműködésére koncentrált, ahol lábakkal közlekedő, “klasszikus” kereken guruló, valamint lánctalpas robotokat teszteltek terepfelderítési feladatokban, csapdák kikerülésében, illetve pozíciók védelmében szimulált ellenséges tűz alatt. A CoHoMa-t Párizstól nyugatra rendezték meg. Bruno Baratz tábornok, aki a francia hadsereg jövőbeli harci programjaiért felelős, megerősítette, hogy az előrehaladott robotikai rendszerek akár három éven belül a frontvonalon is megjelenhetnek.

„Azt várjuk, hogy már jóval 2040 előtt bevethetünk olyan fejlett rendszereket, amelyek valódi taktikai előnyt nyújtanak a harctéren” – mondta.

Tony Maffeis tábornok, a hadsereg műszaki osztályának igazgatója kiemelte: a jelenlegi pilóta nélküli rendszerek már most is hasznosak a felderítés és a robbanóanyagok hatástalanítása terén. A teljesen autonóm harci feladatokhoz viszont további technológiai fejlesztésekre van szükség.

„A robotoknak növelniük kell a halálos hatékonyságot és a túlélőképességet – nem szabad, hogy akadályozzák a mozgékonyságot vagy lassítsák a döntéshozatalt” – hangsúlyozta.

A jelentős védelmi beszállítók közé tartozó Thales bemutatott egy olyan prototípust, amely drónindító képességgel is rendelkezik. Ez a hibrid rendszer lehetővé teszi, hogy a földi robotok pilóta nélküli repülőgépeket (UAV) bocsássanak fel felderítési célokra, ezzel is erősítve a levegő és földi erők közötti együttműködést.

Noha Franciaország hosszú távú célja egy teljesen robotizált harci erő kiépítése, a közeljövő fejlesztései várhatóan inkább logisztikai feladatokra összpontosítanak majd – például autonóm konvojokra vagy robotöszvérekre – magyarán az ellátási láncok támogatására. A CoHoMa gyakorlat már most is hozzájárult a fejlesztések előmozdításához, és közelebb hozta a robotikai rendszerek gyakorlati alkalmazását.

Ahogy Baptiste Lepelletier mérnök fogalmazott:

„A terepgyakorlat rákényszerít minket arra, hogy autonóm rendszereinket valós harci stresszhatások alatt teszteljük.”

Franciaország fejlődő katonai doktrínája az ember és gép közös munkájára épít, azzal a céllal, hogy a robotok erőszorzóként támogassák a katonákat – nem pedig helyettesítsék őket a harctéren.

(A cikkhez használt kép illusztráció, az AI generálta/Rakéta.hu)