Ha csak a rövid válaszra vagy kíváncsi lapozz a cikk aljára, most pedig következzen egy rövid 5G-s gyorstalpaló, hogy áll a helyzet és mi várható a közeljövőben.
Bár olyan felmérést nem találtunk, ami pontosan megmutatná, hogy Magyarországon az emberek hány évente cserélik le a telefonjukat, de a különböző statisztikákból azért össze lehet rakni egy közelítő értéket: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján Magyarországon már több mint 5,5 millió embernek van okostelefonja, ez a szám pedig várhatóan a következő években is stabilan növekedni fog néhány százalékkal. Ami a vásárlásokat illeti, az IDC Hungary statiszikája szerint 2018-ban 2,7 millió okostelefont vásároltak itthon. Bár a két szám között nyilván nincs 100%-os átfedés, azt azért nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy
az emberek többsége átlagosan kétévente cseréli le a készülékét, bár a valósághoz valószínűleg közelebb állna, ha azt mondanánk, hogy a magyarok többsége 1-3 évente vesz magának új telefont.
Ebből kiindulva most mi is azt fogjuk vizsgálni, hogy a következő 1-3 éves időszakban lesz-e bármilyen jelentősége, ha a telefonunk képes 5G-s adatkapcsolatra.
Ahogy fentebb írtuk, a Vodafone már elindította az első ilyen hálózatot Budapest belső kerületeiben és a Duna mentén. Ez a hálózat a 3,5 GHz-es frekvenciasávon üzemel, amivel csak a Vodafone rendelkezik, ezzel pedig igen komoly lépéselőnybe kerültek a többi szolgáltatóhoz képest. Bár az 5G-s szolgáltatáshoz szükséges frekvenciák árverését eredetileg szeptemberre írta ki az NMHH, az aukciót később törölték, és azóta sem írtak ki új időpontot, így jelenleg csak annyit lehet biztosan mondani, hogy a többi szolgáltató
legjobb esetben is valamikor jövőre kezdheti el kiépíteni a saját 5G-s hálózatát.
A Vodafone-nak ilyen problémái nincsenek, de azért egyelőre ők sem ígérik le a csillagokat az égről: a kérdésünkre, hogy mikorra épülhet ki teljes lefedettség, egy óvatos "az elkövetkező időszakokban további bővítés várható" választ kaptunk.
Abban az értelemben, ahogy 4G-s hálózat van, elképzelhető, hogy soha. Az 5G-s technológia egyik sajátossága, hogy mivel magasabb frekvenciasávokat használ, így az adótornyokat is sokkal sűrűbben kell telepíteni (egy cella mindössze 150 méter sugarú kört fed le), ez pedig jókora extra költséget jelent a szolgáltatók számára. Dr. Kis Gergely, a Magyarország 5G stratégiájának előkészítését végző munkacsoport tagja a szeptemberi Internet Hungary konferencián a költségekről szólva elmondta, a gigabites internet kiépítésének összköltsége akár a 690 milliárd forintot is elérheti. Bár ebbe az 5G-hálózaton kívül a nagy sebességű vezetékes internet fejlesztését is beleszámolták, az így is látszik, hogy az új mobilhálózat kiépítése annyira sokba kerül, ami a ritkábban lakott területeken gazdaságtalanná teheti az 5G-hálózat kiépítését. Ahogy Kövesi Gabriella, a Magyar Telekom szabályozási igazgatója ugyanezen a konferencián szemléletesen megfogalmazta: vannak olyan települések, ahol olcsóbb lenne az embereket egyesével eltaxiztatni oda, ahol már van 5G, mint kiépíteni a hálózatot.
Persze az önvezető autók miatt előbb-utóbb muszáj lesz az utolsó bokorig kiépíteni az 5G-hálózatot, de ez már valószínűleg nem a szolgáltatók, hanem az állam feladata lesz.
A hazai szolgáltatók nem adtak egyértelmű választ arra a kérdésünkre, hogy mikor épülhet ki a teljes 5G-s hálózat, így a legkonkrétabb kapaszkodót az Európai Bizottság által 2016-ban elfogadott Gigabit Társadalom stratégia (Connectivity for a European Gigabit Society) jelenti, ami annyit tűzött ki célként, hogy 2025-ig minden városban és forgalmasabb úton, valamint vasútvonalon legyen 5G-s lefedettség.
Ha ebből megpróbálunk valami igazságfélét kihámozni, talán nem tippelünk rosszul, ha azt mondjuk, hogy
Budapesten és a nagyobb városokban a piaci verseny miatt látványos bővülés lesz megfigyelhető már a következő néhány évben is, és három év múlva talán már a Balatonhoz is úgy utazhatunk le, hogy mindenhol van 5G, ám a teljes infrastruktúra várhatóan ennél lassabban fog kiépülni.
Mivel - ahogy fentebb említettük - az 5G-hálózat kiépítése rengeteg pénzbe fog kerülni, így elképzelhető, hogy ennek árát a szolgáltatók beépítik a díjcsomagokba, de erre a kérdésünkre egyik szolgáltatótól sem kaptunk egyértelmű választ. Az mindenesetre biztató jel, hogy a Vodafone nem emelte meg a díjcsomagok árát, igaz, az 5G-szolgáltatás egyelőre csak eleve a drágább, Red csomagokban érhető el.
Az 5G-technológiának alapvetően három nagy előnye lesz a jelenlegi 4G-hez képest: sokkal gyorsabb fel- és letöltési sebesség (akár 20 Gbit/s), kisebb késleltetés, és egyszerre sokkal több eszközt képes kiszolgálni. A telefonok esetében viszont ezek az előnyök csak korlátozottan fognak érvényesülni, hiszen a mobilhálózatok a 4G-vel nagyjából elérték azt a szintet, amikor bárhol, bármire használhatjuk a telefonunkat: az oldalak szempillantás alatt töltődnek be, a filmek, videók Full HD felbontásban sem akadoznak, a szolgáltatás szinte az ország minden pontján elérhető, és kifejezetten stabil. A hétköznapokban tehát legfeljebb csak nüansznyi különbségeket fogunk érzékelni, de azért vannak olyan területek, ahol előnyös lehet az 5G használata:
Élő videó közvetítések: az egyre népszerűbb élő videóknál egyszerre hatalmas adatmennyiség továbbvitelére lehet szükség, bár még így is jó kérdés, hogy ehhez valóban szükség lesz-e az 5G képességeire (lásd. Cloud gaming). Járulékos haszna viszont így is lehet az 5G-nek, hiszen valószínű, hogy a nagyobb letöltési sebességgel megjelennek a mainál megfizethetőbb, korlátlan mobilnetet biztosító adatcsomagok, amik alapfeltételei a nagy felbontású élő videóknak.
Helymeghatározás: a 4G-s hálózat 50-100 méteres pontosságához képest az 5G-s hálózat akár egyméteres pontossággal képes beazonosítani a telefonunk helyzetét.
Tömegrendezvények: mivel az 5G-hálózat sokkal több eszközt tud egyszerre kiszolgálni, így nem kell attól félnünk, hogy nagyobb tömegben meghal a mobilnet. Bár a magyarországi fesztiválok az utóbbi években példásan vizsgáztak ezen a téren, focimeccseken, koncerteken és bármilyen, sok embert vonzó eseményen így is szembeötlő lesz a különbség.
Cloud gaming: az éppen mostanában szárba szökkenő cloud gaming szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a videojátékokat a filmekhez hasonlóan streameljük, így a szükséges hardver nélkül is játszhatunk a legújabb AAA kategóriájú játékokkal. Ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban viszont egyelőre még sok a kérdőjel: nem tudjuk, hogy mikor lesznek mobilon is elérhetők, nem tudjuk, mikor érkeznek meg Magyarországra, ráadásul a Google és a Sony által közzétett követlemények alapján a 4G-s hálózat sebessége is bőven elegendő kell, hogy legyen a tökéletes játékélményhez. A Sony a Playstation Now-hoz például mindössze 5 Mbps-ben húzta meg a határt, a Google Stadiánál pedig 35 Mbps-os sávszélességnél elvileg a 4K felbontású tartalmak is stabilan 60 fps-sel futnak (Az OpenSignal tavalyi jelentése szerint a magyar 4G-s mobilinternet átlagos sebessége 39 Mbps). Az 5G előnye itt elsősorban az alacsonyabb késleltetésben nyilvánulhat meg, ami különösen a multiplayer játékoknál lehet fontos.
Mindezek mellett pedig azt se felejtsük el, hogy az 5G-vel együtt megjelenhetnek olyan új alkalmazások, szolgáltatások is, amiknek az elterjedését eddig éppen az gátolta, hogy nem volt meg hozzájuk a szükséges technológiai háttér. Ilyenek lehetnek például a különböző kiterjesztettvalóság-alkalmazások, bár ezek esetében is kérdéses, hogy valóban szükség lesz-e 5G-s adatkapcsolatra.
Bár az elmúlt bő fél évben szinte minden fontosabb gyártó piacra dobta az első 5G-képes telefonját, a hazai szolgáltatók kínálatába ezek közül egyelőre csak kettő jutott el: az LG V50 Thinq 5G, valamint a Huawei Mate 20X 5G.
Ezeknek a telefonoknak az egyik nagy problémája, hogy brutálisan túlárazottak,
a Huawei Mate 20X ára például 400 ezer forint környékén mozog a hazai szolgáltatóknál, miközben egy hasonló képességű Huawei P30 Próhoz már 250 ezer forint alatt hozzájuthatunk. Az 5G-s telefonok másik hibája, hogy a beszámolók szerint az első generációs 5G-s modemek nagy melegben könnyen túlmelegszenek, ami hálózati problémákhoz vezethet.
A telefonokra visszatérve: az első középkategóriás 5G-s telefonok talán már jövőre megjelenhetnek a piacon, a csúcskategóriás kínálat bővülésére pedig már csak néhány hetet kell várni; a Vodafone-nál kérdésünkre elmondták, hogy a kínálat várhatóan november második felében fog további telefonokkal bővülni. Az viszont valószínű, hogy az 5G-s telefonok ára még évekig magasabb lehet, mint a hasonló képességű, 5G nélküli telefonoké, legyen szó akár csúcs-, akár középkategóriás telefonról.
Szóval érdemes Magyarországon, 2019 végén 5G-képes telefont venni? A válasz igen, ha az alábbiak mindegyike igaz rád:
- Éppen új telefon vásárlása előtt állsz
- Amit a következő három évben nem fogsz lecserélni
- Budapesten laksz
- Vodafone Red előfizetésed van, vagy tervezel váltani
- Nem számít a pénz
- És szereted a Huawei vagy az LG telefonokat.
Minden más esetben pedig nyugodtan vegyél 4G-s telefont, ezzel ma még nem maradsz le semmiről. Az 5G nem fog elszaladni, egy-két év múlva pedig már sokkal átgondoltabb döntést hozhatsz, és valószínűleg olcsóbban megúszod a dolgot.
(Fotó: LG Magyarország)