David Blair fizikus, a Nyugat-Ausztrál Egyetem professzora szerint nem elképzelhetetlen az a sci-fibe illő forgatókönyv, miszerint egy hatalmas, masszív fekete lyuk egyszer csak megjelenik a Tejútrendszerben, vagy akár a Naprendszerben, és káoszt okozva keresztülszáguld a bolygók során. Az esély nagyon kicsi, de távolról sem lehetetlen, ahogy azt a legújabb kutatások eredményei mutatják.
“Tavaly a csillagászokat lenyűgözte egy szökevény aszteroida, amely valahonnan messziről érkezve a Naprendszerünkön haladt át. Körülbelül 68 kilométer per másodperces sebességgel mozgott, ami valamivel több mint kétszerese a Föld Nap körüli keringési sebességének.”
- magyarázta Blair a Conversation-ön megjelent cikkében , aszteroidaként egyébként a 3I/ATLAS-ra utal, amelyet gyakran üstökösként szoktak definiálni - “Képzeljük el, mi lett volna, ha a szökevény sokkal nagyobb és gyorsabb: például egy fekete lyuk, amely 3000 km/s-os sebességgel száguld. Nem is látnánk közeledni egészen addig, amíg hatalmas gravitációs ereje el nem kezdené megzavarni a külső bolygók pályáját.”
A káoszt okozó eseményre márpedig van esély, a kutatók ugyanis egyre több és biztosabb bizonyítékot szereznek arra, hogy az univerzumban ilyen típusú, a helyüket elhagyó, elszabadult fekete lyukak kóborolnak, köztük egészen nagy, akár több millió vagy milliárd naptömegű példányok is. A vándorló fekete lyukak a vizsgálatok szerint egy igen intenzív, nagy erejű ütközés hatására mozdulnak ki eredeti helyükről: ha ez a lökés elég energiát ad nekik, akkor rendkívüli sebességre gyorsulhatnak, és messzire viheti őket az útjuk, át teljes galaxisokon. Ha két fekete lyuk összetalálkozik, és összeolvad, a becsapódás során gravitációs hullámok keletkeznek - Blair magyarázata alapján a fekete lyukak forgási irányától függ, hogy ezek a gravitációs hullámok erőteljesebben hatnak-e az egyik irányba, mint a másikba, és ha igen, akkor a fekete lyukakat messzire lökheti az energiájuk.
“Ha a két ütköző fekete lyuk forgása megfelelő összhangban áll, a keletkező, végső fekete lyuk rakéta módjára, több ezer kilométer per másodperces sebességre is felgyorsulhat.”
- írja a fizikus.
A szökevény fekete lyuk sajátos jellemzője, ami alapján következtetni lehet a jelenlétére, az a hosszú, fényévekre nyúló, egyenes “kondenzcsík”, amelyet az útját szegélyező csillagok jeleznek. A fekete lyuk egyenes pályán halad, és gravitációs erejénél fogva magához vonzza a környező égitesteket, csillagközi port és gázokat, amelyekből azután újabb csillagok formálódnak. Ahogy azt Blair említi, 2025-ben több olyan tanulmányt is publikáltak a kutatók, amelyekben éppen ilyen, több ezer fényév hosszúságú, meglepően fényes és egyenes csillagösvény felfedezéséről számolnak be különböző galaxisokban.
“A galaxisokon keresztül és azok között száguldó, elszabadult fekete lyukak tehát a figyelemreméltó világegyetemünk újabb különleges összetevőjének számítanak. Nem kizárt, hogy akár a Naprendszerünkben is felbukkanhat egy ilyen, katasztrofális következményekkel.”
- összegzi Blair, hozzátéve, hogy emiatt azonban nem érdemes rosszul aludni éjszaka, mivel az esély egy szökevény óriás megjelenésére egészen elenyésző.
(Fotó: James Webb Space Telescope / van Dokkum et al., Bing/MAI-Image-1)