Magyarországon például a Semmelweis Egyetem szemlézte azt a március 24. keltezésű tanulmányt, amely ennek az oltásnak a Covid-19 járvány elleni hatásosságát felvetette. Dr. Ruppert Mihály akkor úgy írt, hogy Magyarország egyike azon államoknak, ahol a tanulmány szerint kedvezőek a körülmények a BCG által a koronavírussal szemben kialakult védelem szempontjából.

Március idusa

A tanulmány egyik következtetése az volt ugyanis, hogy nem mindegy, hogy az adott országban milyen régóta kötelező ez az oltás, mivel az adatok alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus kevesebb halálozást okozott azokon a helyeken, ahol a BCG oltás a 20. század első fele óta folyamatosan kötelező. A példaként említett Brazíliában és Japánban például 1920, illetve 1937 óta kötelezően oltanak. (Mint látható, azóta sok víz lefolyt a Dunán és az Amazonason, és Brazília helyzete azért most már jóval kevésbé irigylésre méltó, igaz ennek rengeteg egyéb oka lehet, például a védekező intézkedések hiánya.)

A tanulmány ellenpéldaként hozta Spanyolországot, Franciaországot, valamint Olaszországot. Az előbbi kettőben leálltak a BCG-oltással, az utóbbiban pedig sosem volt kötelező beadni ezt a vakcinát. Az akkori spekulációk szerint mivel a vírus elsősorban az idősek számára jelent komoly veszélyt, ezért az oltás előnyei kevésbé kifejezettek ott, ahol ezt aránylag későn tették kötelezővé (mint például Iránban, ahol csak 1984 óta adják az újszülötteknek).

Ilyen szempontból tehát Magyarország, ahol az oltás 1954 óta kötelező, valóban kedvező helyzetben van.

Doctor WHO

A WHO álláspontja az ügyben, hogy bár fontosak a TBC elleni oltások egyéb betegségek ellen, ezek nem védenek a most terjedő koronavírustól.

Egy július 28-án a PNAS-ban publikált (de eredetileg július 9-én megjelent) tanulmány azonban nem tudta bizonyítani, hogy a BCG-oltás elterjedtsége és a Covid-19 okozta elhalálozások között ne lenne összefüggés. Sőt a felhasznált adatokkal együtt több egyéb, befolyásoló faktort is figyelembe véve (például a korösszetételt az adott országban, a járvány súlyosságát, népsűrűséget és hasonlókat) arra jutottak, hogy erős összefüggés áll fenn a BCG-vel való átoltottság és a koronavírus okozta elhalálozások közt. Azonban a tanulmány is felhívja a figyelmet arra, hogy ezek durva számítások, amelyeket csak óvatosan szabad figyelembe venni, és további vizsgálatokra van szükség.

A szerzők megemlítik azt is, hogy elég járványtani bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a BCG-oltás széles körű védettséget ad, ami nem korlátozódik kizárólag a TBC-re. Mivel pedig ismertek jelentések a BCG-oltás egyéb légzőszervi kórokozókkal szembeni keresztvédettség kialakulására, ezért több mostani publikáció is felvetette, hogy a vakcina védettséget nyújthat az új koronavírussal szemben is.

A szerzők hozzáteszik, hogy ezek a publikációk azonban nem alapulnak kiterjedt statisztikai vizsgálatokon, aminek hiányára tehát már a WHO is figyelmeztetett.

További bizonyítékok

A legutóbbi tanulmány a Science Advances-ben jelent meg augusztus 5-én. A mostani vizsgálat érdekessége, hogy frappáns módon próbálta kiküszöbölni a különböző fokú megbízhatósággal lejelentett esetszámok torzító hatását. A mostani számítási modell ugyanis nem az abszolút számokat veszi figyelembe (ami tehát nemzetenként eltérő mód lehet megbízható), ehelyett a járvány megjelenésének korai szakaszára koncentrál.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kutatók az egyes országokban az első 100 fertőzött megjelenését vagy az első halálesetet követő 30 napos periódusra fókuszáltak. Elméletileg ugyanis a lejelentések ebben az időszakban még minden esetben egyformán megbízhatóak.

A másik újdonság a fentebb említett, PNAS-ban közölt tanulmányhoz képest, hogy ez a mostani nem a halálozásokra, hanem a Covid-19 terjedésének sebességére fókuszált. Lényegében tehát arra kereste a választ, hogy lassabban terjed-e a járvány azokban az országokban, ahol a kötelező a BCG-oltás. A kiindulási alapja pedig az a már hivatkozott járványügyi megfigyelés, hogy a BCG-vakcina egyéb betegségek ellen is véd. A tanulmányban azt a példát hozták ezzel kapcsolatban, hogy a BCG-oltás az amerikai bennszülöttöket nem csak a TBC-től védte, de a tüdőrák kockázatát is mérsékelte a körükben.

A kutatók természetesen egyéb faktorokat is figyelembe vettek (a populáció életkorának helyzeti középértéke, a népesség mérete, népsűrűség, egy főre jutó GDP).

Mindezek után arra jutottak, hogy a BCG-oltás jelentősen lelassította a járványt a vizsgált országokban.

A csodafegyver, amiről eddig nem is tudtunk?

A mostani tanulmány egybecseng a korábban publikált adatokkal, tehát úgy tűnik, igazán csak azokban az országokban érezhető a betegség elleni védelme, ahol a BCG-oltás régebb óta kötelező. Vagyis azon országok közt, amelyek az elmúlt 20 évben vették fel ezt a kötelező védőoltások közé és azok közt, amelyekben az oltás máig nem kötelező, nem volt különbség a járvány terjedésének a szempontjából.

A korábbi, a halálozásokat vizsgáló tanulmányok szerint ez abból adódott, hogy az idősebb lakosság (akit a járvány inkább fenyeget) ezeken a helyeken nem védett. A most közölt publikáció szerint a kedvező, a járványt-fékező hatás viszont azért nem jelent meg ezekben a populációkban, mert még nem volt elég idő a nyájimmunitás kialakulásához. Ahhoz ugyanis a népesség nagyobb hányadát kellett volna beoltani, amihez már 2000-nél korábban be kellett volna vezetni a kötelező BCG-oltást.

Természetesen nem kizárt akár az sem, hogy mind a két állítás igaz, tehát egyfelől az oltás védi az idősebbeket, illetve a populáció átoltottsága fékezi a járvány terjedését a kialakult nyájimmunitás miatt.

Bizonyos szempontból?

A legutóbbi publikáció tehát új szempontot vetett fel, a járvány terjedésének gyorsaságát vizsgálta a BCG-vel való átoltottság függvényében. Ám rengeteg kérdés megválaszolás nélkül maradt: ezek közül a legfontosabb, hogy a felnőttkorban beadott BCG is hasonlóan kedvező hatással bír-e. (Mint a fentebbi keretes összefoglalónkból kiderül, a BCG-oltást újszülöttek kapják.) És amennyiben igen, úgy ez a védettség mennyi ideig tart? Illetve az oltás segíthet-e azokon, akik épp megfertőződtek a koronavírussal?

Fontos megemlíteni azt is, hogy a régebb óta kötelező BCG-oltással rendelkező országok közt is nagy különbségek akadnak a járvány terjedésének szempontjából (emlékezzünk például Brazíliára). A BCG-oltás tehát nem mindent vivő aduász, vagy csodafegyver a járvány elleni küzdelemben, és több társadalmi változó is befolyásolhatja a védőhatását. Ezen változók vizsgálatával kapcsolatban pedig további tanulmányok szükségesek.

Ausztráliában épp folyamatban van egy klinikai teszt, amely azt vizsgálja, hogy az oltás védi-e az egészségügyi dolgozókat. Ennek eredménye remélhetőleg több fenti kérdésre választ ad majd.

A kutatók számítása szerint egyébként amennyiben az USA-ban évtizedekkel korábban kötelezővé teszik a BCG-oltást, úgy a március 29-ei számokhoz képest nem 2467-en haltak volna meg a betegségben, hanem 468-an, vagyis nagyjából 80 százalékkal kevesebb áldozatot követelt volna a járvány eddig a dátumig.

(Kép: Flickr/Raj Dr, WHO, Wikipedia)