A Britannic, ami a Titanic testvérhajójaként szintén úszó luxushotelnek épült, de hadikórházként süllyedt el

2023 / 06 / 24 / Bodnár Barna
A Britannic, ami a Titanic testvérhajójaként szintén úszó luxushotelnek épült, de hadikórházként süllyedt el
Bár a Britannic története soha nem vált olyan hírhedté, mint „nővére”, a Titanic katasztrófája, az első világháború során elsüllyedt hajó sztorija sem kevésbé drámai. Igaz, a Britannic nem jéghegynek ütközött, mint a Titanic, és jóval sekélyebben is nyugszik, olyannyira, hogy ma már szinte bárki szabadon megtekintheti a hatalmas gőzös roncsait egy görög szigettől nem messze.

A belfasti Harland and Wolff vállalat általa épített, tragikus sorsú Titanic 1912-es elsüllyedése után két évvel bocsátotta először vízre a Britannicot. Bár eredetileg a Titanichoz sokmindenben hasonló gőzös is luxushajónak készült, az első világháborúban végül úszó kórházzá alakították. Akkor is sebesült katonákat szállított, amikor 1916-ban aknára futott, és elsüllyedt. Roncsa mindössze 100 méteres mélységben nyugszik a görög Kea sziget partjainak közelében, és tavaly óta bárki által megtekinthető.

A Britannic, teljes nevén Her Majesty’s Hospital Ship Britannic (Őfelsége kórházhajója, a Britannic) vagy rövidítve HMHS Britannic, az Olympic és a Titanic testvérhajója volt. Mindhárom hajót luxus óceánjárónak építették, a legnagyobb Britannic viszont valójában soha nem működött kereskedelmi hajóként, ugyanis mire elkészült, már zajlott az első világháború, ezért a brit kormány elrendelte kórházhajóvá alakítását.

A Harland and Wolff tanult korábbi hajója, a Titanic 1912 áprilisi katasztrófájából, így a Britannic építésekor nagyobb hangsúlyt fektettek a biztonságra. Például több mentőcsónak került a hajóra: a Titanicon mindössze 20 darab volt, amelyekbe csupán az utasok fele fért, testvérhajóján viszont 48-at helyeztek el, amelyek kapacitása még a hajón utazók összelétszámánál is nagyobb volt. Emellett a vízhatlan rekeszek számát is növelték, amelyek lehetővé tették a hajótest egyes részeinek egymástól való elkülönítését, így ha a hajó egy helyen léket kapott, a legénységnek több esélye volt megakadályozni a süllyedést. A szerkezeti változtatások mellett a hajó nevét is módosították, így az eredetileg Giganticnek nevezett gőzös már Britannicként indult első útjára Liverpoolból 1915. december 23-án, miután egy hatalmas vörös keresztet festettek az oldalára, jelezvén mindenki számára, hogy kórházhajóról van szó. Az úti cél a görög Lemnos sziget volt, amelyet a Britannic Nápolyon keresztül ért el, majd mintegy 3.300 sebesült katonával a fedélzetén visszaindult Southamptonba. A hajó ezután még két egymást követő hasonló küldetést hajtott végre, mielőtt 1916 júniusában felmentették a hadi szolgálat alól. Két hónappal később azonban ismét „besorozták”, így 1916. november 12-én elindult hatodik, egyben utolsó útjára.

November 21-én, körülbelül 8 óra 15 perckor a görögországi Kéa szigetétől mintegy 3 kilométerre robbanás rázta meg a hajót. Az első feltételezések a torpedótámadást sem zárták ki, de a későbbi bizonyítékok aknára utaltak, ezt a feltevést erősíti meg az is, hogy októberben német tengeralattjárók aknázták alá ezt a területet az Égei-tengeren. Bár a robbanás jelentős károkat okozott, a vízzáró rekeszek közül csak hatot árasztott el a víz, így a hajó a felszínen maradt. Charles Bartlett kapitány teljes gőzzel a part felé vette az irányt, ami azonban nem bizonyult jó ötletnek, a mozgás miatt ugyanis még több víz került a hajóba. Ezt Bartlett gyorsan észrevette, és parancsot adott a motor leállítására, de ekkor már késő volt, 9 óra 7 perckor a Britannic elsüllyedt. Annak ellenére, hogy a hajó kevesebb, mint egy óra alatt elmerült (a Titanic esetében ez majdnem 3 óra volt), az utasok nagyrésze túlélte a szerencsétlenséget: 1030 ember megmenekült, 30-an pedig meghaltak, amikor az egyik hajócsavar szétzúzta az egyik mentőcsónakot.


A Britannic az első világháború során, kórházhajóként. (Kép: Wikipedia)

A Britannic roncsait 1975-ben Jacques Cousteau francia óceánkutató fedezte fel három tengeri mérföldre a görögországi Kéa partjaitól, az Égei-tengerben. A hajót a kutató a jobb oldalán fekve találta, körülbelül 119 méter mélységben. A hajótest szinte teljesen sértetlen volt, az orrán tátongó hatalmas léktől eltekintve. Annak ellenére, hogy a roncs a Titanicéhoz képest meglehetősen könnyen elérhető mélységben van, legalábbis technikai búvárok számára, eddig csak kevesen nézhették meg közelről a Britannic hatóságok által őrzött maradványait. Ennek oka főként az, hogy a merüléshez szükséges hatósági engedélyeket csak hosszadalmas, szigorú követelményeket támasztó eljárásokon keresztül lehetett megszerezni, ugyanis a görög kormány így próbálta megelőzni azt, hogy a roncsban további kár keletkezzen, vagy, hogy a búvárok a hajón lévő tárgyakat, alkatrészeket elsajátítsák. Ezért is jelentett nagy változást a görög kulturális minisztérium 2022. június 10-ei közleménye, miszerint a búvárok már szabadon megtekinthetik a roncsot, fotókat és videókat is készíthetnek a helyszínen, viszont továbbra is szigorúan tiltott bármit elhozni a helyszínről.


A Britannic roncsa az Égei-tengerben, körülbelül 100 méteres mélységben. (Fénykép: Ken Marschall)

A Harland and Wolff által épített három testvérhajó közül az Olympic mondható a legszerencsésebb sorsú gőzösnek. A Titanic és a Britannic előtt épített hajó ugyanis annak ellenére, hogy felfegyverzett csapatszállítóként végig szolgált az első világháborúban, sőt, még egy német tengeralattjárót is megsemmisített, az Olympic sosem süllyedt el, a háború után egészen 1935-ös leselejtezéséig utasszállító óceánjáróként üzemelt.

(Borítókép: Korabeli képeslap a Britannicról, forrás: ibiblio.org)

Javítás: A Britannic roncsa csak technikai búvárok számára könnyen megközelíthető, nem elegendő hozzá csupán a könnyűbúvár felszerelés.


Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Donald Trump alelnök-jelöltje, J. D. Vance, és a legvalószínűbb demokrata elnökjelölt, Kamala Harris sem lenne könnyű ellenfél a Szilícium-völgy nagyvállalatainak.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.